55556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cellulózának cellulozarosttartalmú anyagokból való előállítására
— 245 -kondenzált állapotban az (A) elnyelető edénybe lépnek be, melyben a vezeték célszerűen átlyukgatott cső alakjában végződik. Itt a gőzök és a csapadék előnyösen hideg vízben fölfogatnak. Mihelyt az ammónia átáramlott, az (1) csapot zárjuk és a (3) csapot nyitjuk. A (KI) főzőedényben uralkodó nyomás a főzőlúgot a (b) csövön át az (Rl) regenerátorba nyomja át. A (b) vezetékbe szivattyút vagy szállítókészüléket is lehet beiktatni, mely a főzőfolyadék átáramóltatását végzi vagy ezt elősegíti. A regenerátorba a (c) csövön keresztül kénessav vizes oldatát vagy gázalakú kénessavat vezetünk. A kénessav által kiválasztható vagy elkülöníthető anyagok, mint humussav, vagy kovasav stb. kicsapatnak és az (Rl) tartálynak célszerűen lefelé szűkülő alsó részében ülepednek le. A (d) cső (4) csapjainak nyitásával a derített oldat az (Rl) tartályból, valamint az ammónia az (A) tartályból a második (K2) főzőtartályba vezettetik, mely előbb a kellő mennyiségű fával volt megtöltve és el van aárva. Az (Rl) tartályból jövő durvább anyagokat az (s) szita tartja vissza. Miután a (4, 5) és (6) csapok zárásával a második edényben a főzést befejeztük, mi mellett természetesen arról is kell gondoskodnunk, hogy a főzőfolyadék a (K2) tartályban szabad ammóniát tartalmazzon, az (5) csapokat nyitjuk, hogy az ammóniás gőzök az (e) csövön és a (C) hűtőkészüléken át az (A) elnyelető tartályba juthassanak. Az ammónia elvezetése és az (5) csap zárása, valamint a (6) csap nyitása után a főzőfolyadék a (K2) tartályban uralkodó nyomás következtében az (f) vezetékbe iktatott szivattyú által a második (R2) regenerátorba áramlik, ahol mész hozzáadása által az Ö3szes kötött ammónia szabaddá válik és ahonnan szükség esetén fűtőgőznek a (g) csövön át való bevezetése által a szabad és a szabaddá vált ammónia a (7) csap nyitása után a (C) hűtőkészülékbe és az (A) elnyelető tartályba vezettetik. A (8, 8) csapok nyitásával az ammóniás folyadék az (i) csövön át a (KI) főzőtartályba is vezethető, ahol újabb famennyiség főzetik meg szabad ammóniát tartalmazó nátronlúggal. A (K2) főzőtartályból elvezetett lúg egyébként még szalma főzésére is használható, mielőtt az (R2) regenerátorba vezettetnék. Az (R2) regenerátorban lévő, ammóniától mentesített lúg igen sok nátronsót tartalmaz. Ezek ismert módon a lúg bepárologtatasa és égetés által regenerálhatok. Ha csakis ammóniát alkalmazunk bázis gyanánt a fa főzésénél, akkor az ammóniát az (Rl) vagy (R2) tartályban mésztej segélyével regeneráljuk és az ammóniát az (A) edényben fogjuk föl, melybe a (h) csőbe iktatott (9) csap által kénessavat vezethetünk. A kénessav bevezetése azonban közvetlenül az (A) tartályba is történhet. Az első mosóvizet, mellyel a főzőlúgnak a főzőtartályból való lebocsátása után a sajtanyagot mostuk, célszerűen még a regenerálásra is föl lehet használni, mi mellett — mint azt föntebb leírtuk — kénessav hozzávezetése által kezeljük. Az ammónia ezen eljárásnál újból hasznosíthatóvá válik épúgy, mint a többi anyagok, főkép az alkálikusok (nátron). A kapott sejtanyagmennyiség az ismert eljárásokkal szemben igen nagy, a sejtrostok természete és tartóssága pedig kifogástalan. Alkalmazási példa: Friss (fehér) fenyő föltárása következőkép megy végbe: A főzőlúg összetétele: 3—3V2 °/O S02 és 1»/*—2% NH, ami a friss fehér fenyő mennyiségéhez viszonyítva a száraz fehér fenyő súlyához képest 3V»—4% S °2 és 2—21 /* NHs -nak felel meg. A főzőlúg ezen összetételénél erősen alkálikus és pedig körülbelül 1% szabad ammóniafölösleget tartalmaz. A hőfok: 165° C. Nyomás: 10—12 at. Főzési idő : 10 óra. Hozadék: 65% fehéríthető cellulóza.
