55427. lajstromszámú szabadalom • Röpülőgép

8—12. ábrák a fönti két kivitel egyes' részleteit mutatják nagyobb léptékben. Az 1—3. ábrákon föltüntetett kivitelnél a gép (a) teste vagy váza > megközelítőleg egy többé-kevésbé derékszögkeresztmetszetű csónak alakjával bír, amelynek legszélesebb része elég hosszú és széles arra, hogy elülső ívégériá a főpilóta! vagy- vezető kezelése alatt V állá (b) motor és emögott némi távolságban egy második (c) mótor legyen elrendezhető, amely utóbbi a másodvezető kezelése alatt áll, vagy pedig úgy van elrendezve, hogy a motort, vagy mindkét motort úgy a fő-, mint a másodvezető is elindíthatja és megállíthatja. Az utasok a két mótor között és a hátsó mótor mögött foglalhatnak helyet. Az (a) gépváz (d) hátsó része fokozatosan keskenyedik és hegyes csúcsban végződik (1. ábra). A gépváz könnyű anyagú rácsszerkezetből állhat, vagy más megfelelő kivitelű is lehet. A gép főtartófölületeit elsősorban két, az (a) váz elülső részének két oldalából jobbra és balra kinyúló és a gépváz hossztengelye fölött fekvő boltozatos (e, e) szárny, másodsorban pedig két, a fönti szárnyak mögött és azokhoz többé-kevésbé közel a gépváz hossztengelyével párhuzamosan és ez utóbbi alatt többé-kevésbé mélyen elrendezett, kissé meggörbített (f, f) szárny alkotja. Ezen hátsó (f, f) szárnyak elülső részeinek szélessége (fesztáva) nagyobb, mint a hátsó (fl, fl) részeké úgy, hogy az elülső és hátsó szárnyrészek együttesen a T-betű alakjával bírnak. A hátsó szárnyrészek az (a) gépvázban forgathatóan ágyázott (m) tengelyre vannak szerelve, hogy hajlásszögük változtatható legyen. Az elülső szárnyrészeket viszont egy üreges (g) rúd vagy cső köti egymással össze, amely az egyik szárnyrész csúcsától a másik csúcsáig terjed és azokat merevíti. Úgy az elülső (e, e) szárnyfölületek, mint a hátsó (f, f) szárnyfölületek is monoplánok, amelyek a levegőben különböző támaszpontokat alkotnak. Az (a) gépváz hátsó végének mindkét oldalán egy-egy (h) biplán rendezhető el, amelyek elforgathatóan vannak ágyazva, hogy függélyes kormányzásra vagy emelésre légyének használhatók. Az elülső (e, e) szárnyfölületek a 2. ábrán látható boltozatos alakkal bírnak, vagyis alsó oldalukon homorúak, fölső oldalukon pedig domborúak. Ezen szárnyfölületeket a gépvázzal két. vagy több kellően merevített (f, i) acélcső vagy 'rúd köti össze, amelyek a szárnyfölületek egyik csúcsától a másikig terjednek és két (k) tárcsán, lemezen vagy emelőkarokon haladnak át, amelyek az (a) váz két oldalán vannak elrendezve olymódon, hogy egy közös (1) tengely körül fogaskerekek vagy más alkalmas szerkezetek segélyével elforgathatok és ily módon az (e, e) szárnyak a vízszintes síkhoz képest tetszőleges szögek alatt állíthatók be. A hátsó (f, f) szárnyak, mint a 2. ábra mutatja, szintén boltozatosak és az (m) tengely körül ugyancsak különböző szögek alatt állíthatók be a vízszintes síkhoz képest. Az elülső (e, e) és hátsó (f, f) szárnyfölületeknek az (1) és (m) tengely körül való elforgatására bármely megfelelő szerkezet, pl. a 3. ábra szerint lánchajtómű alkalmazható, amelynél az (nx) tengely körül forgó (n) csavarkerék a (p) csavarral kapcsolódik, míg ez utóbbi a vezető kezeügyébe eső (r) kézikerékkel elforgatható (q) rúdhoz van erősítve. Az (n) csavarkerék az (s) lánckerekeket, ezek pedig egyfelől az (1) tengelyre ékelt (t) lánckerekeket, másfelől pedig az (m) tengelyre ékelt (u) lánckereket hajtják a (v), ill. (w) láncok segélyével, amelyek az (s, t) és (s, u) kerekeket kötik Össze egymással. Könnyen belátható, hogy ha a vezető az (r) kézikereket valamelyik iránya ban elforgatja, akkor az (e, e) és (f, f) szárnyaknak a vízszintessel bezárt szöge növekedik, míg ha a kézikerék az ellenkező irányban forgattatik el, akkor a szárnyaknak a vízszintessel bezárt szöge kisebbedni fog. A kerékműnek fönti berendezése esetén a szárnyak mindkét (e, e) és (f, f) csoportja egyidejűleg változtatja helyzetét. Azonban ha czélszerűnek látszik, mindkét szárnycsoport külön csavar- és lánckerékművel