55186. lajstromszámú szabadalom • Viteldíjmutató

— 11 -kába kapaszkodik. Ha tehát a zászló fölállításánál az (50) tolattyú jobbra tolatik, akkor a (27) fogaskerék és (14) tengely közti kapcsolat fölbomlik úgy, hogy a számlálómúvek stb. zérusra való beállítására szolgáló mechanizmus most már nem hathat a (14) tengelyre. A (264) karnak az a célja, hogy a számlálómű-gyűrűket a zérusra való beállításnál kiindulási helyzetükben föltartsák, ha azok odáig forgattattak. Ezen (246) karok tehát a 185 rugót (7. ábra) helyettesítik, de nem hatnak magukra a számlálómű-gyűrűkre, hanem a (42, 53, 77 és 79) fogaskerék ütközőire, amelyeknek pályájába jutnak az (50) tolattyúnak jobbra való eltolásánál. A (142) tolattyúval szilárdan összekötött (265) karnak célja, hogy a zászló fölállításánál beleütközzék a (267) rúgót hordozó (266) emeltyűbe, amely rúgó a (269) óra (268) ingókerekére fekszik és az órát megállítja. Ha a zászlót átcsappantjuk, akkor a (267) rúgó eltávozik a (268) keréktől és az óra újra elkezd járni. A 16. és 17. ábrában olyan mechanizmus van föltüntetve, amely csak a városi közlekedés számára szolgáló viteldíjmutatóknál talál alkalmazást. Ezen mechanizmusnak u. i. az a célja, hogy lehetővé tegye miszerint egy bizonyos útvonal megtétele után, amely egy bizonyos viteldíjnak felel meg, időtarifa legyen beiktatható, de csakis nappal. Éjjel az időtarifa beiktatása megengedhetetlen és ennek folytán a mechanizmusnak olyannak kell lennie, hogy az időtarifát éjjel ne lehesen beiktatni. Ezen mechanizmus áll a viteldíjmutató mellső falán alkalmazott két (270) és (271) tolattyúból, amelynek, ha a leírandó záróberendezések által nincsenek elzárva, a (20) csapágybak által a tarifa beiktatása szerint mozgathatók és maguk részéről a (20) csapágybaknak a (23) gomb útján való mozgatását megakadályozzák. A (256) dob el van látva két (272) és (273) pecekkel, amelyek arra szolgáinak, hogy a forgás iránya szerint a (270) tolattyú (274) ütközőjével, illetve a (271) tolattyú (275) ütközőjével kapcsolatba jussanak. A nappali és éjjeli díjszabás beiktatásánál a dob a 17. ábra szerinti nyíl irányában forgattatik és a tok egyik ablakában a dobon alkalmazott «nappali díjszabása vagy «éjjeli díjszabás» jelzés látható. A két (270) és (271) tolattyú a 19. ábrában egymás fölött nézetben van ábrázolva és pedig amikor azok a kiindulási helyzetben egymás mögött fekszenek. A (276) bevágás előtt (277) emeltyű van elrendezve (16., 17. és 18. ábra), amelyet a (278) rugó a (270) és (271) tolattyúhoz szorít. Mindaddig azonban, míg a két tolattyú kiindulási helyzetében van, a (277) emeltyű nem eshet be a (276) bevágásába, mert ebben a (271) tolattyú telt pereme megakadályozza. Ha már most a (20) csapágybak eltolása folytán a (256) dob annyira elforgattatik, hogy a (273) pecek a (270) mellső tolattyú (274) ütközőjébe ütközik, akkor ezen tolatytyú balra eltolatik. Ekkor a (276) bevágásnak jobboldali ferde határolása a (277) emeltyűt visszaszorítja, amely azután a (270) tolattyú (279) zárfogazatára fölugrik és a tolattyú löketének befejezésekor a (280) toldat mögött becsappan és a tolattyú viszszafelé való mozgását a (281) rúgó feszültsége folytán megakadályozza. A (270) tolattyú el van látva az ablakformájú (282) áttöréssel, amelyen át a kiindulási helyzetben a hátsó (271) tolattyún lévő «vonaldíjszabás» jelzés látható. Ha már most, amint épen kifejtettük, a (270) tolattyú az éjjeli díjszabás beiktatásánál balra tolatott, akkor a (282) áttörés helyébe a (270) tolattyún levő «éjjeli díjszabás® jelzés lép a hátsótolattyún lévő «vonal díjszabás» elé. Egyidejűleg a (274) ütköző is ráfekszik a (275) ütközőre úgy, hogy a (271) tolattyúnak jobbra való eltolása meg van akadályozva^ Ezen eltolás azonban a (256) dob fordított forgásának következménye volna, mi mellett a (272) pecek a (275) ütközőbe ütköznék és a (271) tolattyú eltolására törekednék. Azáltal azonban, hogy a (275) ütközőt a (274) ütköző elzárja, a (256) dobnak ezen forgása és ezzel a (20) csapágybaknak eltolása is megvan akadályozva úgy, hogy tehát az idődíjszabás beállítása éjjel ki van