55041. lajstromszámú szabadalom • Orsó- és kenőszerkezet fonógépek számára

hanem arra is, hogy azok gyakran és teljesen elöntessenek és ezáltal az esetleges kopás vagy a tisztátlanságoknak behatolása folytán időnként jelenlévő részecskék eltávolíttassanak. Ezen elrendezés folytán a lehetséges kopás forrásai kiküszöböltetnek, még mielőtt azoknak káros hatása érvényesülhetne, ahol is a találmány szerint az ágyazatok akként vannak elrendezve, hogy a főágyazatban létesülő kopási részecskék az orsóból nyomban kivezettetnek anélkül, hogy a többi ágyazó fölületekhez juthatnának. Oly esetben, amelyekben a kenés kezelő személyzetre van bízva, gyakran megtörténik. hogy a személyzet az ágyazatok olajozásáról megfeledkezik vagy azt elhanyagolja, minek folytán az ágyazatok melegen futottak és nagy munkafogyasztást, valamint tökéletlen fonást vagy sodratokat okoztak; még gyakoribb eset az, hogy az olaj a hajtószalagokra vagy a padlóra csöpög és összegyűjti a foszlányokat és a port, melyek ekként előbb vagy utóbb eljutnak a megmunkálás alatt álló fonalhoz vagy a különböző ágyazatokhoz. Ézért kívánatossá vált a kezelő személyzettől független, szabályos olajozást létesíteni, ami a találmány tárgyánál szintén el van érve. Az önműködő olaj keringtetés továbbá kiküszöböli azon eddigelé szükségesnek mutatkozott intézkedést is, mely szerint az orsónak forgó részét béléssel vagy más olajtartó elemmel tömítették, melyek foszlányokat és tisztátlanságokat juttattak az otejkamrába és melyek idő- és anyagvesztegséggel járó időnkénti kicserélést vagy javítást igényeltek. Aí órainak az említett előnyök biztos eléréséhez hozzájáruló szerkezeti elrendezései között fontos sajátsága a találmány tárgyának az, hogy a hajtásnak támadó pontja az orsónak .oly részén van elrendeave, melynél nagy ágyazó fölületek állanak rendelkezésre és melynél az orsóknak kellő működésére nézve különben oly fontos hajlékonyság ft középvonalban maradván, gyakorlatilag elhanyagolható, miáltal szilárd és biztos hajtást érünk el. Ezen célból az orsónak forgó része számára oly előnyösen gömbalakú támasztó fölület van elrendezve, mely körül az orsó határolt egyetemes mozgásra képes és pedig azon szükséges mértékig, mely lehetővé teszi az orsó forgó részének a középvonalba illetve a kellő forgási tengelybe való önműködő beállását és a körül, rezgés nélkül való forgását. A forgó rész vagyis a mobilis orsó célszerűen egy, az említett gömbalakú támasztékkal együttműködő belső ágyazó fölületekkel ellátott hüvely alakjával bír, melynek külsejével és pedig az ezen hajtási ágyazatot körülvevő övnél, a hajtószerkezet kapcsolódik. Az orsónak a leghatásosabb normális állásban való tartására továbbá egy, a hajtási ágyazattól meglehetős távolságban, előnyösen a hüvely belsejében kiképezett fészeknek végéhez közel elrendezett segédágyazat szolgál, mely akként van kiképezve, hogy az orsóval való szoros kapcsolatát akkor is megtartja, amikor az orsó szára az említett önműködő központi beállás alkalmával oldalirányban kitér. Az orsónak a hüvely belsejében fekvő mozdulatlan része kis mértékben utánaengedő vagy lágyítva van, hogy hajlékonysága fokoztassék, amikor is ez a körülmény lehetővé teszi, hogy az orsó az esetleges ütések vagy lökések hatása alatt kissé utánaengedjen, rendszerint azonban az orsónak forgási tengelyét a normális állásba viszszahelyezni igyekszik, mely állás a szokásos módon a hajtómű középvonalával párhuzamos és a szomszédos orsók tengelyeihez előre meghatározott viszonyban áll. Ezen segédégyazat célszerűen akként van létesítve, hogy az orsó hüvelyében (akár alkotja az az orsónak forgó elemét, akár nem] egy, a központi gömbalakú hajtási ágyazaton átjáró, fölfelé nyúló rúd vagy fix orsórész van végigvezetve ós ezen ágyazattól meglehetős távolságban, egy ágyazó béléssel ellátva, mely egy a hüvelyfészken vagy a forgó orsórészen kiképezett kúpalakú résszel együttműködő kúpos külfölülettel és egy,a rudat vagy fix orsórészt megfelelően körülvevő tengnlyirányú furattal