55025. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üveg gyártására
folytonosan a kemencze munkatere és munkanyílása felé áramlik; az olvaszték teljes megömlése és légmentesítése (vagyis az összes benne lévő buborékoktól való megszabadítása) a munkanyílás felé való áramlás közben megy végbe. Ezt az eredményt elérhetjük, ha az olvasztékot vagy zárt tégelyben, melyből •ezen folyamat alatt kifolyás nincs, meg-ömlesztjük és ezután az olvasztókot megfelelő szerkezetek útján a kemence fölvevő vagy ömlesztő tégelyébe vezetjük, ahonnan a munkatár és munkanyílás felé folytonos áramlás van, vagy pedig a megömlesztett olvasztékot az ömlesztő tégelyből kiürítjük, kihűtjük és alkalmas módon megszárítjuk; a száraz masszát időről-időre a fölvevő tégelybe adagoljuk, hogy a munkanyílásnál -a kivánt fölszínt föantartsuk. Ha ezen utóbbi módon járunk el, legegyszerűbb, ha a megömlesztett olvasztékot vízbe öntjük, ahol az aránylag kicsiny, szabálytalan részekre törik és könnyen kezelhető, szállítható, lapátolható és a kemence fölvevő tégelyébe időről-időre könnyen adagolható masszát képez. A ha,tás, mely a tégelyben ezen előzetes megömlesztés közben végbemegy, nincs teljesen megmagyarázva, de bizonyos, hogy valamely, pl. ólomüveg számára való olvasztékot, mely a szokásos előírások egyike szerint van összeállítva, üvegtörmelék hozzáadásával vagy enélkül nyitott vagy zárt tégelyben, melynek kifolyása nincs, meg•ömlesztünk, az alkatrészek egyenletes üvegmasszát adnak. Ezen előzetes ömlesztés-Tiél, melyet célszerűen 10—14 órán át körülbelül 1260—1370 C foknál (2300—2500 Fahrenheit-foknál) végezünk, az üvegmassza képzésére használt alkatelemeknek a következő folyamat alatt való elkülönítését valószínűleg az gátolja meg, hogy ha az •előzetesen megömlesztett massza az ömlesztőkamrába jut, melyből az üveg folytonosan kiömlik, az előzetes megömlesztés az alkatelemek mechanikai egyesülését idézte •elő, ami a rákövetkező folyamatoknál a mechanikai elkülönülést meggátolja. Lehetséges az is, hogy az előzetes megömlesztés az alkatelemek többé-kevésbbé tökéletes vegyi egyesülését hozta létre, a legvalószínűbb azonban, hogy az előzetes megömlesztésnél kisebb vagy nagyobb fokban mindkét eredmény eléretik és bizonyos, hogy ha az előzetes megömlesztést ebben a tégelyben, melynek kifolyása nincs, kellő és szakértők által könnyen meghatározható mértékig folytatjuk, az alkatelemek úgy mechanikailag, mint vegyileg teljesen egyesülnek. Az előzetesen megömlesztett masszát az ömlesztő tégelyből minden közbenső hűtés nélk-ül közvetlenül a folytonos működésű kemence fölvevő terébe is vezethetjük és a massza, ha a leírt módon előzetesen meg van ömlesztve, közvetlenül folytonos kifolyású kemence nyitott medencéjébe is vezethető, mikor is a kemencében, melyben az üveg a végleges kezelésnek vettetik alá, fölvevő tartályra nincs szükség. A gyakorlati kivitelnél az olvaszték, mely a jelen eljárásnál sikeresen alkalmazható, részben az ólomüveg előállításánál rendszerint használt szokásos anyagokból, részben pedig üvegtörmelékből áll. Állandóan kielégítő eredmények érettek el, t ha először is az olvasztékot lényegében egyenletes fajsúlyú anyaggá, részben ömlesztjük és azt, még részben folyós állapotban, vízbe öntjük, ahol az széjjeltörik és oly alakba jut, melyben a folytonos működésű kemence redukáló terébe könnyen belapátolható. Ezen elrendezés folytán a munkanyíláshoz való folytonos hozzááramlást értünk el bármely oly üvegnem földolgozásánál, mely zárt tégelyben való kezelést igényel, mimellett a munkanyílásnál egyenletes üvegfölszínt kapunk; az előállított üveg egyenletes, kitűnő minőségű és rostszerű vagy hullámos képletektől mentes. Az eljárás kivitelére előnyösen a mellékelt rajzon hosszmetszetben bemutatott tégelykemencét használjuk, mely különösen gépi útón földolgozott tégelyüveg folytonos előállítására alkalmas. Szükség esetén eltérő kivitelű berendezéseket is alkalmazhatunk. Az (A) üvegolvasztó kemence szokásos
