55009. lajstromszámú szabadalom • Kerékagymótor elektromossággal hajtott automobilok számára

_ í -járt. Mindenekelőtt az volt a következ- i mény, hogy gyakorlatilag csaknem lehetet- j lenné vált külső pólusú gép alkalmazása esetén az ágyazási oldalon rendezni el a . horgonnyal összekötött kollektort. A kol­lektort a forgó mágnesvázon belül kellett volna ágyazni, miáltal ismét a forgó mág­•pesváz excentrikus csapágyát még tovább "kellett volna kitolni. A kollektornak a má­sik oldalon való elrendezése, ahol a köz­benső előtét fekszik, nem lehetséges, mint­hogy a kollektoron kefék siklanak, ame­lyeket a mágnesvázon kell rögzíteni, hogy 'azzal együtt foroghassanak. A külső pólusú gépek alkalmazásánál je­lentkező nehézségek elkerülése céljából a motorokat belső pólusú gépek gyanánt ké­pezték ki, miáltal a kollektor elrendezé­sének nehézségei elkerültettek. A belső pólusú gépek hátrányai — min­denekelőtt a tetemesen drágább szerkezet — ismeretesek. A találmány tárgya mind­eme hátrányokat teljesen megszünteti és lehetővé teszi az egymással saemben forgó mágnes vázzal és horgonnyal, valamint közbeiktatott előtéttel ellátott kerékagy­mótort a használatos külső pólusú gépek alakjában képezni ki. Ezt azáltal érjük el, hogy a horgony és mágnesváz közös for­gástengelyét mindkét végén alátámaszt­juk, még pedig úigy, hogy a közbenső elő­tét helytálló ágyazásai gyanánt karokat vagy karkereszteket alkalmazunk, amelyeket a móitor és a kerék közös végigmenő tengelyére illesztünk úgy, hogy azok ilykéep egyik ol­dalukkal la kerék, ill. a mágnesváz csap­ágya gyanánt szolgálnak. Emellett a ka­rok vagy karkeresztek számára szükséges' helytálló támasztíópontot úgy nyerjük, hogy azokat a kocsi rúgórendszerével, ill. a kocsinak a keréíktengelyeken való tá­masztó pontj aival szilárdan összekapcsoljuk. Ily módon lehetségessé vált, hogy a közbenső előtét ágyazását tetszőleges, te­hát a kocsiváztól távolabb fekvő oldalon is elrendezhetjük. Másfelől azonban lehet­ségessé vált az is, hogy a küllőkkel és az abronccsal szilárdan összekapcsolt forgó mágnesvázat kétoldalt ágyazhatjuk úgy, i hogy ilykép egy teljesen zárt, pormentes j tokot állíthatunk elő, amely az összes, forgó részeket és a kollektort is magába zárja. Azonfölül a kollektort most már a mágnesváz tokjának belsejében a forgó horgonyon az előtéttel szemben lévő olda­lon rendezhetjük el és ily módon a gépet külső pólusú gép gyanánt képezhetjük ki, ami a föntebb említett okokból eddig nem volt lehetséges. A találmány tárgya a mellékelt rajzo­kon van föltüntetve, és pedig az 1. ábra a mótor mágnesvázán és horgo­nyán keresztül vett keresztmetszet, a 2. ábra az 1. ábrabeli mótor hosszmet­szete, a 3. ábra pedig az új motornak egy há­romkerekű kocsi mellső kerekében való el­rendezését mutatja, Az (1) tengely a (2) rugókkal van össze­kötve. A (3) golyós csapágyakkal fölsze­relt teljesen zárt (4) mágnesváztokban (5) mágnessarkok vannak elrendezve. Ezen (5) sarkokon belül forog a (6) horgony, amely az (1) tengelyen helytállóan rögzített (8) csapágyakban az (1) tengely körül forgó üreges (7) tengelyen van rögzítve. Azüré­ges (7) tengelyre egy (9) fogaskerék van fölékelve, amely a helytálló (12) tenge­lyen ülő' (11) golyós csapágyban futó (10) fogaskerékbe kapaszkodik. A (12) ten­gely a helytálló (2) rugókon nyugszik, ill. a helytálló (1) tengellyel van összekap­csolva. A (10) fogaskerék a (13) fogkoszo­rúba kapaszkodik, amely a (4) mágnes váz­tokkal van szilárdan összekapcsolva. A (14) kollektoron (15) kefék siklanak. Az elektromos áramot két (16) gyűrű segé­lyével vezetjük be. A gép működési módja a következő: Ha a (6) horgonyba egy akkumulátorbat­tériából áramot vezetünk be, úgy az a nyíl irányában forogni kezd. Ezáltal a (10) fo­gaskerék ellenkező irányban f orgattatik el, tehát a (13) fogkoszorú is a horgonnyal el­lenkező irányban forog (1. ábra). Föltéve, hogy a mágnesváz tokján lévő (13) fog­koszorú fogainak száma és a horgonyten­gelyen rögzített (9) fogaskerék fogainak

Next

/
Thumbnails
Contents