54985. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bepárolgotatásnál megváltozó anyagok oldatainak szilárd alakban való átvitelére

Megjelent 1912. évi január hó 24-én. MAGY. gjW Km. SZABADALMI )Bn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54985. szám. iv/i. OSZTÁLY. Eljárás bepárologtatásnál megváltozó anyagok oldatainak szilárd alakba való átvitelére. POLLAK ISIDOR VEGYÉSZMÉRNÖK WIENBEN. A bejelentés napja 1911 április hó 6-ika. Elsőbbsége 1910 január hó 14-ike. A találmány eljárásra vonatkozik, amelylyel olyan oldatok, amelyek bepárologtatásnál vagy szárításnál változást szenvedő anyagokat tartalmaznak, ezeknek kémiai megváltozása nélkül szilárd alakba hozhatók. Ismeretes ugyan már ilyen fajta oldatoknak különösen diasztáztartalmú malátakivonatoknak szilárd alakba való átvitele akképen, hogy ezeket a kivonatokat elegendőképen koncentrált, de még folyékony állapotban közönséges vagy diasztázos gabonaliszttel tésztává gyúrják, amely a diasztázdús malátakivonatnak bármily hosszú ideig tartós alakját képezi. Ezen ismeretes eljárással szemben a találmány tárgyát tevő eljárás lehetővé teszi a szóban forgó oldatoknak szilárd alakba való átvitelét sokkal csekélyebb mennyiségű i vízfölvevő anyag hozzáadásával, azáltal, hogy liszt helyett olyan terméket használunk, amelyet azáltal kapunk, hogy keményítőt vagy keményítőtartalmú anyagokat ismeretes módon vízzel főzve elcsirizesítünk és az elcsirizesített illetve föltárt tömeget — pl. meleg hengerek között való keresztülvezetés útján — megszárítjuk. Ily módon pelyheket vagy morzsákat kapunk, amelyek vagy ebben az alakban vagy előzetes porítás után nagy előnnyel használhatók a jelzett célra, minthogy azzal a sajátsággal bírnak, hogy súlyuknak öt-hatszorosát tevő víz fölvétele mellett a kezelendő oldatot igen merev tésztává alakítják át, míg közönséges vagy diasztázos gabonaliszt csak sokkal kisebb mennyiséget képes lekötni. A találmány tárgyát tevő eljárás foganatosítása tehát abban áll, hogy a szilárd alakba hozandó oldatot, pl. diasztázdús malátakivonatot, csak annyira párologtatjuk be, amennyire ez az erősebb bepárologtatásnál könnyen változást szenvedő anyag — jelen esetben a diasztáz — sérelme nélkül lehetséges, mire azután a megfelelően besűrített oldatba a föltárt keményítőliszt vagy keményítőtartalmú anyag olyan menységét keverjük bele, hogy a kivánt sűrűséggel biró tészta képződik. Ez az eljárás messzemenő általánosításra annyiban alkalmas, hogy arra szolgálhat, hogy különféle kivonatokat, oldatokat vagy szuszpenziókat, amelyek az oldott anyagok könnyű bomlékonysága folytán megváltozás nélkül be nem száríthatok, szilárd alakba hozzunk. Itt különösen orgános és organi-