54793. lajstromszámú szabadalom • Változtatható keresztmetszetű mag üreges betonoszlopok és effélék előállítására

Megielent 19155. évi január hó 12-én. MAGY. ^ KIR SZABADALMI K HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 5479B. szám. xvil/d. OSZTÁLY. Változtatható keresztmetszetű mag üreges betonoszlopok és effélék előállítására. JAGGER PETER BURD MÉRNÖK LONDONBAN. A bejelentés napja 1911 március hó 4-ike. Elsőbbsége 1910 március hó 4-ike. A találmány tárgya, amely általában üreges betontestek, főként pedig oszlopok és effélék öntésénél használható előnyöspn, oly összehúzható mag, amely abban különbözik az eddigi hasonló szerkezetektől, hogy míg ezeknek egyes részei a mag kitágítása vagy összehúzása alkalmával magák is alakváltozást szenvedtek, addig a találmány tárgya merev részekből vagy szelvényekből van összeállítva. A találmány szerinti magnál egyfelől az egyes szelvények egy kívülről teljes egészet alkotó megszakítás nélküli fölületet nyújtanak, másfelől pedig az egyes szelvények széttolása és összehúzása kényszermenetűen és közvetlenül történik. A találmány szerinti mag úgy szerkeszthető, hogy széttolás és összehúzás alkalmával a kívül fekvő szelvények kisebb mértékben mozduljanak el, mint a belsők. Ezen különböző mérvű eltolódás az egyes szelvények között rendkívül jó tömítést biztosít és találmány tárgyának hosszú betontestek, pl. 12 m. hosszú vagy még hosszabb be-, tonoszlopok előállítására való alkalmazását is lehetővé teszi. A mellékelt rajzokon az 1. ábra egy fokozatosan vékonyodó, pl. telegráfoszlopok előállítására használható magot mutat öt darabra vágva, a 2. ábra I—I vonala szerint vett hosszmetszetben, a 2. és 3. ábra ugyanezen magnak az 1. ábra II—II és III—III vonala szerint vett két nagyobb léptékű keresztmetszete, a 4. ábra pedig egy módosított kivitelű mag keresztmetszete, amelynek egyes szelvényei egymástól függetlenül állíthatók be. A találmány szerinti mag több párhuzamos vagy konvergáló (a, b, c, d) hosszszelvényből áll (2. és 3. ábra), amelyeknek keresztmetszete együttesen az előállítandó tárgy belső keresztmetszetének alakjával egyezik meg. így pl. ha az előállítandó tárgy belső keresztmetszetének lényegileg négyzetalakot akarunk adni, akkor mindegyik hossz-szelvény a 2. és 3. ábrán látható keresztmetszettel bír és számuk célszerűen négy lesz. A szelvények úgy vannak egymáshoz képest elrendezve, hogy együttesen egy üreges magot alkotnak, amelynek szelvényei egymást széleiken átfödik. Ezen átfödés úgy van foganatosítva, hogy az átellenben fekvő (a. e) és (b, d) szelvények a mag összehúzása vagy kitágítása céljából egymáshoz közelíthetők, ill. egymástól eltávolíthatók. Az ily módon elrendezett szelvényeket