54718. lajstromszámú szabadalom • Részlegesen megcsapott turbina

Miután a gőz a (24) lapátokat átjárta, az az előbbihez hasonló (30) szegmensbe áramlik, mely ismét kissé csökkenti a nyomást és ennek megfelelően fokozza a sebességet. A gőz már most a sarlóalakú vagy szimmetrikus (25) lapátok sorát csapja meg, melyek között nyomásesés nem történik, majd a gőz az előbbiekhez szintén hasonló (31) szegmensen áramlik át, melyben a gőz a már említett változást szenvedi, azaz fokozott sebeseéggel halad tovább, az ugyancsak sarlóalakú (26) munkalapátoknak sora vagyis a harmadik lapátsor felé. Miután a gőz az utolsó lapátsorból kiáramlott, az az átellenes (33) falon kiképezett, fűrészszerűen tagozott (32) ellenfölülethez ütközik, mely a gőzáramot két ágra osztja, a tengelyirányú áramlásnak irányát megfordítja és. a gőzáramnak egyik felét a főcsatornától jobbra, másik felét pedig attól balra haladni kényszeríti, azaz azokat ellenkező kerületi irányokba tereli. A megfordított gőzáram már most az előbbiekhez hasonló (34,35, 36) szegmenseken és az ezekkell váltakozva elrendezett (26, 25, 24) lapátok sorain, vagyis ugyanazon munkalapátokon áramlik át, mint előbb, majd a kanyargó (37) csatornába tódul, mely a gőzáramnak axiális irányát még egyszer megfordítja és a gőzt ismét ugyanazon három munkalapátsor és az ezekkel váltakozó, átellenes szegmensek felé tereli. Lehet ugyan a tengelyirányú gőzáramnak megfordítását több ízben is megismételtetni, mimellett a gőz a (38) csatorna útján végül közvetlenül a (b) csatornába bocsáttatnék, fontos azonban mindig, hogy azon expanziónak mértéke, melynek a gőz alá van vetve, midőn az a lapátkoszorúkat újból és újból átjárja, csak csekély legyen, Az említett szegmensekkel diametrálisan szemben további szegmensek vannak kiképezve, melyek az előbbiekhez hasonló módón vannak elrendezve (csakhogy a csatornák harántmetszetei az expanzióra való tekintettel meg vannak növelve) úgy, hogy á kamrából a jobb és bal felől, a (39) csatornák (18. ábra) útján a szegmensek felé beáramló gőz ezen szegmenseken és ismét csak a (24, 25, 26) munkalapátok sorai® keresztül ide-oda áramlik; majd a két gőzáram a (40) középcsatornában egyesül, mely a (41) kamrafalon keresztül egy további^ hasonló turbinaelemhez vagy más motorhoz vezet. A jelen esetben ugyanaz a működés, mely a (b) kamrában megy végbe, még négy kamrában, a (c, d, 20, 21) kamrában ismétlődik, melyekben az előbbiekhez hasonló (42, 43, 44, 45) turbinadobok (16-ábra), vezető lapátszegmensek és munkalapátsorok vannak elrendezve, melyekhez az előbbiekhez hasonló terelő csatornák vezetnek, csakhogy ezeknek harántmetszete, az expanzió folytán megnagyobbodott gőztérfogatnak tmegfelelően, meg van növelve. A (21) kamrából kitóduló gőzáramok ismét egyesülnek és a gőz a (46) csatorna (18. ábra) útján, a (47) dobon (16. ábra) elrendezett, vezető szegmensekkel váltakozó mnnlapátsorokat egy ízben átjárván szabadon tódul a (48) kamrába, melyben a (47) dob forog, végül az előbbiekhez hasonló, de bővebb (49) csatornaszegmens útján még egyszer átjárja a (47) dobnak munkalapátjait, egészen úgy, mint az előbbi esetekben. Minthogy az egyes kamrában az első és utolsó lapátsorra ható gőznyomások közti különbségek csekélyek, a szivárgási tendencia és az ebből eredő energiavaszteség az eddiginél jóval kisebb. Világos továbbá, hogy nemcsak, hogy a minden egyes kamrában csak csekély nyomásesés folytán a forgó elem hőmérsékletének tényleges változása csekély, hanem, hogy a forgó elemnek minden része, midőn az attól a ponttól, melyben a gőz az egyik kamrának lapátjaira első ízben hat, ahhoz a ponthoz jut, melynél a gőz a következő kamrába tódul, fokozatos lehűlésnek van alávetve és hogy a forgó elem, midőn az visszatér ahhoz a ponthoz, melyben a gőz a kamralapátokat első ízben csapja meg, fokozatosan hevül föl. Ekként a forgó elemre ható hőváltozásoknak lefolyása igen fokozatos^ azaz a hirtelen hőmérsékletváltozások teljesen ki vannak küszöbölve. A keretenkénti vagy kamránkénti expanziónak semmi kö-