54718. lajstromszámú szabadalom • Részlegesen megcsapott turbina
(12) csatornába tóduljon, mely azt sugárirányban kifelé, a lapátok végei fölé, azután befelé, a keréknek mellső oldalán fekvő (13) térbe (11. ábra) vezeti. A (13) tér a (p3) vezető szegmensekből alkotott gőzcsatornába torkol, mely szegmensek szintén az (o) munkalapátokkal váltakoznak és a gőzt a következő kamrában elrendezett, nz előbbi (8) öntvénnyel (8. ábra) correspondeáló (8) öntvénybe torkoló (t) csatornába vezetik. A (q, ql, q2, q3) záró toldatok a (8, 11) öntvényeken ill. azokkal egy darabban lehetnek kiképezve vagy különálló darabok gyanánt lehetnek előállítva és az öntvényekre megfelelő módon fölerősítve. A kamrában uralkodó nyomás majdnem középértéke azon nyomásoknak, melyekkel a gőz az első (p) vezető szegmensen és az ^utolsó (p3) vezető szegmensen való átáramlásakor bír. A turbinának nagynyomású részét tetszőleges számú kamrára lehet ugyan fölosztani, de célszerű a gőznek expandáltatását egy, az egész kerület mentén azaz teljesen megcsapott turbinában befejezni (8. ábra), •mely célszerűen a (15) kiegyenlítő dugattyú? val van ellátva, mely elegendő nagy átmérővel bír arra, hogy vagy csak az itt létesülő axialis gőznyomást vagy még a részlegesen* megcsapott turbinaelemekben föl-, lépő ily nyomásnak egy részét, is kiegyenlítse. Egy további foganatosítási alaknál a gőzcsatornákat alkotó szegmensek tartó öntvényeken akként lehetnek elrendezve, hogy a gőz, a kamrába való szabad beáramlása előtt kettőnél többször járja át a munkalapátokat. A 8—14. abrakban föltüntetett foganatosítási alaknál a gőz a munkalapátokon egynél többször történő átáramlás után szabadon tódul a kamrába; ehelyett a gőz közvetlenül a következő kamrának első gázcsatornájába vezethető, amikor is a (8) öntvényt akként képezzük ki, hogy annak kibocsátó csatornája egy, a kamrákat elkülönítő falban kiképezett csatornával szemben végződjék. Ezen foganatosítási alaknál az első gőzcsatornából a kamrába szivárgó gőz ugyanazan kamra utolsó gőzcsatornájának kisnyomású részébe vezettetik. Egy további foganatosítási alaknál a gőz, a kamrába való szabad bevezetés után, nem vezettetik újból két ízben a munkalapátokon át, hanem csak egy ízben,és pedig egy egyszeres vezeték útján, mely egy, az ezen kamrát a következő kamrától elkülönítő válaszfalban kiképezett csatornával szemben végződik. Ha a találmány tárgyát hadi hajóknál alkalmazzuk, akkor célszerű azt akként elrendezni, hogy az teljesen megcsapott turbinákkal, egymás utáni kapcsolatban működjék együtt, ahol is a gépberendezésnek a cirkálás céljaira szolgáló része, egészen vagy részben, a találmány szerint szerkesztett, részlegesen megcsapott turbinákból áll; némely esetben azonban a gőznek teljes expandáltatását részlegesen megcsapott turbinákban foganatosíthatjuk, ámbár általában célszerű azokat a gőzexpansionak csak magasabb fokai számára használni. A leírt foganatosítási alaknál a gőz, két vagy több ízben, egy és ugyanazon irányban járja át ugyanazon munkalapátokat; ha azonban sarlóalakú munkalapátokat alkalmazunk, akkor célszerű a turbinát akként kiképezni, hogy a gőz, ismét két vagy több ízben, de ellenkező irányokban járja a munkalapátokat; a találmány tárgyának egyéb tulajdonságai változatlanul megtarthatók. Ily foganatosítási alakot láttatnak a 16—19. ábrák: A (b) kamra (16. ábra) belsejében a (23) turbinakerék jár, mely egy vagy több, a jelen esetben három (24, 25, 26) munkalapátkoszorút hord. A hajtó fluidum, mely gyanánt az alábbiakban ismét a gőz van feltételezve, a (27) bebocsátó nyílástól (19. ábra), a (28) csatorna útján a (29) vezető lapátokból álló szegmenshez vezettetik, melyek akként vannak alakítva, hogy a közöttük átjáró gőz csekély nyomásesést szenved és nagyobb sebességet kap. Ezen gőz az első, vagyis a (24) munkalapátboszorút csapja meg, melynek lapátjai sarlóalakúanv azaz szimmetrikus alakban vannak kiképezve.
