54662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénvegyületek előállítására karbidokból
_ megjelent 1911. évi december h6 2 2 -én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 54662. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás nitrogénvegyületek előállítására karbidokból. CYANID G. M. B. H. CÉG BERLINBEN, MINT ALOIS TRAUB MÉRNÖK BERLINI LAKOS JOGUTÓDJA. A bejelentés napja 1907 október hó 1-je. Elsőbbsége 1907 január hó 10-ike. Nitrogénvegyületek előállításánál nitrogénnek karbidokra, pl. földalkáliák illetve alkáliák és földfémek karbidjaira való behatása útján kísérletek alapján, amelyek jelen találmányra vezettek, kitűnt, hogy nem szükséges a reakció céljából melegbevezetés útján az egész karbidot a reakcióhoz szükséges hőmérsékletre hozni, hanem elégséges, ha ezen hőmérsékletet egy helyen létesítjük és a reakció ezután az egész tömegben önmagától tova terjed olyképpen, hogy ilyen módon karbidokból, nitrogénvegyületeket nagyban sikerrel előállíthatunk. A reakció előföltétele azonban, hogy ezen az egy helyen a hevítést annyira vigyük, hogy itt a karbidtömeg a reakcióhőmérsékletet tényleg elérje. Ismeretes volt, hogy a reakcióhőmérsékletre hevített karbidmasszában nitrogén behatására a nitrogénvegyületek képződése további hőmérsékletemelkedés közben ment végbe. Nem volt azonban ismeretes az, hogy ez a hőmérsékletemelkedés elegendő volna-e arra, hogy további karbidanyagot, amely nincs a reakcióhőmérsékletre hevítve, erre a reakcióhőmérsékletre hevítsen. Ez a hatás annál kétségesebb volt, mert mérések azt mutatták, hogy a nitrogénnek egy bizonyos súlyegység karbidra való reakciójánál fölszabaduló meleg legföljebb ugyanolyan súlyegységnyi karbidot képes a reakcióhőmérsékletre fölhevíteni. A karbid jó hővezetőképességénél fogva föl kellett tételezni, hogy a fölszabaduló meleg a többi karbidtömegben eloszlik anélkül, hogy azt a reakcióhőmérsékletre hevítené, vagy pedig attól kellett tartani, hogy szigetelő rétegek képződése következtében a nitrogén és karbid reakciótermékeiből túlhevítés és ennek folytán a reakciómasszával, szomszédos karbidrétegeknek megolvadása következik be, miáltal ezek a nitrogénfölvételre áthatlanná válnak. Kísérletek azt mutatták, hogy porított vagy apró darabos karbid használata esetén a folyamat úgy megy végbe, hogy a reakcióhő a reakciózónához közelfekvő karbidrészekre vitetik át és ezek anélkül, hogy megolvadás következtében hatálytalanná válnának, a reakcióhőmérsékletre hevülnek. Ilyen módon a reakció továbbvezetésére az összes karbidtömegnek további különhevítése a reakcióhőmérsékletre egészen vagy részben nélkiilözhetővé válik, amennyiben a fölszabaduló (exotermikus) meleget a re-
