54662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénvegyületek előállítására karbidokból

akcióhőmérséklet létesítésére hasznosítjuk. Ez az eljárás lehetővé teszi továbbá a massza hevítésének belülről való foganatosítását is. Az eddigi eljárásnál, amelynél az egész karbidtömeget külön a reakcióhőmérsékletre hevítették, épen ez az exotermikus úton termelt meleg azt a hátrányt idézte elő, hogy a retorták kiolvadására nyújtott alkalmat és hogy magában a karbidmaszszában káros olvadási jelenségeket okozott, amelyek "pl. a masszának áthathatóságát a nitrogénnel szemben károsan befolyásolták, illetve megszüntették. Azáltal, hogy a találmány értelmében az exotermikus meleget a karbidmasszának a reakcióhőmérsékletre való további fölmelegítésére használjuk föl és így annak ezen hőmérsékletet fölülmúló fölöslegét igénybe vesszük, az említett káros olvadási jelenségeket elhárítjuk és a karbidmasszának a nitrogénnel szemben való áthathatóságát biztosítandó, nem kell a fölhevített karbidot kavarni ; de a kemence anyagának túlságos igénybevételét is eredményesen megakadályozzuk és a nittogén abszorbeálását a karbidmasszának most márteljesen föntartott porozitása és áthathatósága következtében gyorsítjuk. Az eljárás ezek szerint különféle módon foganatosítható, így pl. azáltal, hogy egy helyen különleges vegyi vagy mechanika -gyújtótest segélyével a reakciónak vagy abszorbeálásnak kellő megindulását idézzük elő. Lehet azonban a nitrogénhez olyan gázokat is adni, amelyek, mint pl. az oxigén, (levegő), klór, a mérsékelt reakcióhőmér séklet alatt fekvő hőfokra hevítve karbidra hatva helyi, magas hőmérsékleteket idéznek elő. A barbidhoz olyan anyagokat is, pl. aluminiumport adhatunk, amelyek ilyen helyi, magas hőmérsékleteket képesek előidézni. Ezen helyi hevítések folytán á tovább bevezetett nitrogén további abszorbeálása végbe mehet. Az eljárást olyképpen is foganatosíthatjuk, hogy karbiddal megtöltött, hőszigetelt, pl. teknőalakú edénybe elektromos fűtőtestet helyezünk, amely szénenyből áll, pl. szén- J test alakjával bírhat vagy fém- vagy félvezető is lehet és melyet elektromos áram segélyével a reakcióhőmérsékletre vagy e fölé hevítünk. A gyújtást ilyen módon több helyen is foganatosíthatjuk úgy, hogy az abszorbeálás a karbidmasszában több helyről terjedhet el. Nitrogén bevezetésénél, esetleg nyomás alatt, azután a reakció a fűtőtesttől vagy fűtőtestektől kiindulva tovább terjed mindaddig, míg az egész karbidmassza a megfelelő nitrogénvegyületté át nem alakult. Ha a hőszigetelés elégséges, akkor az árambevezetés, a reakció bekövetkezése után megszakítható; ha azonban nem elégséges, akkor a hőveszteséget azáltal pótolhatjuk, hogy a vezető segélyével a reakció egész tartama alatt vezetünk be meleget. A helyi reakció bekövetkezését oly módon is idézhetjük elő, hogy a karbidot finoman elosztott állapotban hidegen vagy mérsékelten melegítve magas hőfokra hevített nitrogénbe hozzuk, mi mellett az izzásba jön és a tovább bevezetett nitrogénnel reakcióba lép. Mindezen reakcióknál a karbidok tiszta állapotban, valamint más anyagokkal keverve is hozhatók reakcióba, amelyek mechanikailag vagy vegyileg az ipari karbidokhoz kevert oxidokra való behatás útján a karbidmassza lazítását idézik elő. Ilyen anyagok: haloganidok, szulfátok, szulfidok, cianidok, kész mésznitrogén, szén. A karbidmassza lazításához hasonlóan elősegíti a reakció előrehaladását a nitrogénnek egyenletes bevezetése vagy nyomás alatt való alkalmazása. A, karbidot magát porított vagy apró darabok alakjában, a nitrogént pedig tisztán vagy más gázokkal és gőzökkel elegyítve használhatjuk. A nitrogén kötött állapotban, pl. ammóniák alakjában is használható, ha az alkalmazandó vegyület beomlási hőmérséklete alacsonyabb, mint azon reakció hőmérséklete, amelynél a nitrogén a karbiddal reakcióba lép. A karbid továbbá nemcsak készen, hanem alkatrészei alakjában is lehet jelen, hacsak ezen al-Í katrészek között nincsenek olyan vegyületek, ' melyeknek bomlási hőmérséklete magukban