54571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék papírosgyártáshoz és más effélékhez való pépszerű masszák megmunkálására

Először az (A) kazánt a föláztatott maszszával megtöltjük, mire azt a (H) szivattyú segítségével az (N) aprítómalomba szállítjuk. Eleinte az állítható alap és a forgó kések között bizonyos hézagot hagyunk, de amikor az anyag finomabbá és homogénebbé kezd válni, a nyugvó késeket mindig közelebb hozzuk a forgó késekhez, amíg egymással csaknem érintkeznek. Vegyszereket, túlnyomást, vákuumot az alább ismeretetett módon alkalmazunk, mimellett a folyamatot a (T) megfigyelő ablakon vagy az (U) buvólyukfödélben elrendezett vagy más tetszőleges helyeken alkalmazott ablakokon át ellenőrizhetjük. Ha a munkát befejeztük, a megfelelő •csapokat beállítjuk úgy, hogy a szivattyú a masszát kilöki és későbbi fölhasználása helyére szállítja. A kazán természetesen más alkalmas alakkal is bírhat. Különösen az (N, 0) aprító berendezés helyett bármilyen más szerkezetű aprító berendezést alkalmazhatunk •és a csövek elhelyezési módját is tetszőleges módon változtathatjuk. Egy szállítószivattyú helyett többet is rendezhetünk el, bár különös előnye a készüléknek, hogy a foszlató- vagy aprítókészülék kivezető nyílása közvetlenül az (A) kamrába nyilik és hogy a szivattyú a készülék talpán van elrendezve, miáltal az anyag összegyűlését megakadályozzuk. Ha azonban úgy tetszik, a szivattyút más helyen is beépíthetjük. Némely esetben a gőzköpenyt nem használjuk, más esetben pedig még pótló fűtőkigyók is lehetnek szükségesek a kazán melegítésére. A foganatosítási példánál (H) szállítószivattyú talál alkalmazást. Ez nem okvetlenül szükséges, mert a szokásos aprítókészülékek némelyike egyúttal szivattyú gyanánt is működik, a (H) szivattyú fölösleges és a kazán és az aprítókészülék közötti összeköttetés megszakítás nélkül létesíthető. Ha az anyag kezdettől fogva olyan állapotban van, hogy az aprítókészülék használatát fölöslegessé teszi, úgy az elhagyható és csak szivattyú alkalmazható. Az eljárást úgy foganatosítjuk, hogy a masszát közönséges zúzóban vagy keverjük és azután vákuummal a kazánba szívatjuk. Az enyvezéshez és festéshez való anyagot azután a szükségletnek megfelelően a csöveken bevezetjük. Mihelyt az (A) kamra egészen vagy csaknem egészen megtelt, azt elzárjuk és a buvólyukfödelet, ha már helyén nem volna, elhelyezzük. Az aprítókészüléket és a szállítÓ3zivattyút most már működésbe és a masszát igen nagy sebességgel keringésbe hozzuk, anélkül, hogy a masszába valahogyan levegő juthatna, ami az eddig ismeretes berendezéseknél elkerülhető nem volt. A kamrát a masszával való megtöltés után állandóan vákuum behatása alatt tartjuk azáltal, hogy annak fölső részén szivattyú vagy más berendezés segítségével a gázokat leszivatjuk. A vákuum hatása az anjT

agra közvetlenül abban nyilvánul, hogy a levegő és más gázok, amelyek részben vegyireakciók folytán képződnek, a rostanyagok pórusaiból és hézagaiból kiszivatnak. Ezzel szemben az egész massza vízzel és vegyszerekkel telítődik, ami a víznek ós a vegyszereknek hatását a masszára fokozza, míg az ismeretes eljárásoknál azt a levegő és gázok jelenléte erősen késlelteti. A levegő hozzáférésének elkerülése folytán a masszának a papirosgépeken beálló ismeretes habzását megakadályozzuk. Minthogy a levegő még a szárítás előtt el van távolítva, rostok jobban elnemezesednek úgy, hogy a kész papiros megfelelően szilárdabb és simulékonyabb. A masszát váltakozva vákuum vagy túlnyomás alatt kezeljük. A túlnyomás befolyása a rostokra igen hasznos, minthogy a túlnyomásnak a hőmérséklet emelkedésével való összefüggése a rostok gyors föltárását elősegíti. A nyomás folytonos növelése enyvet és festéket szorít a rostok pórusaiba, amelyekből a gázok előzőleg a vákuum hatása alatt eltávoztak. Ily módon a fizikai és chemiai hatások folytatódnak és fokozódnak, míg végül a massza enyvezése és festése és a töltőanyag hozzákeverése tökéletesen végbe