54571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék papírosgyártáshoz és más effélékhez való pépszerű masszák megmunkálására

3 -nem ment, mimellett az anyagok későbbi kimosását timsóval való rögzítés útján meg­akadályozzuk. Timsó helyett más vegyszereket is hasz­nálhatunk. Ha a massza keringés közben fölmele­gítendő, úgy ezt a gőzköpeny segítségével vagy közvetlenül gőz befuvása útján idéz­zük elő. Mihelyt a massza eléggé hosszú ideig volt a kezelésnek vákuum alatt alá­vetve, túlnyomást idézünk elő azáltal, hogy vagy több vizet szorítunk be, vagy a hő­mérsékletet növeljük olyképen, hogy a masszát vagy közvetlenül vagy gőzzel he­vítjük vagy végül az aprítókészülékben való súrlódása folytán fölmelegedni hagyjuk. Az aprítókészüléken át való keringést túl­nyomás é3 vákuum alatt mindaddig foly­tatjuk, míg a próbacsapon vett minta azt nem mutatja, hogy az anyag teljesen kész. Szükség esetén ekkor timsót vezetünk be és ha ez az anyagra kellőképpen hatott, úgy a keringési csövet elzárjuk és az egész anyagot az ürítő csapon át az anyagtartá­lyokba szivattyúzzuk vagy szorítjuk, a me­lyekből fölhasználás céljából elvezethetők. A túlnyomás hatása abban nyilvánul, hogy rendkívül benső érintkezést idéz elő a vegyszerek, festékek vagy az enyv és a rost között. Ha töltőanyagokat kell hozzá­adnunk, ezek a rostok pórusaiban lerakód­nak, minthogy a folyadék a rostok között lévő azon hézagokba is beszoríttatik, ame­lyek a vákuum hatása alól kivonták magu­kat. Ily módon sokkal gyorsabb keveredést érünk el, mint egyszerű mechanikai meg­munkálással, mimellett az anyag földuzza­dása folytán gumós alkatrészek kevésbé könnyen menekülnek az egymással együtt­működő kések hatása alól. Ha inkrusztált rostokról van szó, mint pl. mechanikai úton előállított faanyagról, úgy a vákuum és a reákövetkező túlnyomás be­hatása az inkrusztációt gyorsan elroncsolja, minek folytán a cellulóza a mechanikai és chemiai behatásnak van alávetve. így ke­zelt, mechanikus úton előállított faanyag ezen eljárás alkalmazása folytán a legjobb cellulózával gyakorlati szempontból egyen­értékűvé válhat. Minthogy a készülék hermetikusan zárva van, az aprítás, áz tatás, festés és enyvezés és a töltőanyagok hozzáadása szükség ese­tén igen gyorsan és hatékonyabban foga­natosítható, mint az ismeretes készülékekkel. Könnyen illó anyagoknak, mint ammó­niáknak. ammoniumkarbonátnak, klórnak, oxigénnek, szénsavnak és egyéb gázoknak, al­koholnak, éternek, könnyű kátrányolajoknak, eszenciáknak, szénkénegnek, acetonnak, for­maldehidnek és más efféléknek bevezetése és a massza keverése folyamán való lekö­tése lehetővé van téve úgy, hogy ezeknek fizikai és vegyi hatásai érvénj'esülhetnek. Az összes könnyen illó anyagok vagy ezek­nek részei az eljárás foganatosítása folya­mán vagy után a készülékből eltávolítha­tók és vízben vagy más oldószerekben való abszorbeálás vagy kondenzálás útján vissza­nyerhetők. A mechanikai úton előállított faanyag a gyantás inkrusztációnak ammóniákkal vagy más alkálival vagy alkálikus sóval való kivonása útján vegyi úton előállított fa­anyaggá alakítható át. Fűrészport, faforgá­csokat, turfát vagy más efféléket ugyan­olyan módon kezelhetünk, mint a mecha­nikai vagy vegyi úton előállított faanyot. Rongyot is kezelhetünk az ismertetett mó­don akár magában, akár más rostanyagok­kal keverve. A találmányai tárgyát tévő készülék csak­nem minden aprítókészülékkel együttesen használható. A találmánny elért előnyök közül néhá­nyat a következőkben foglalunk össze: 1. Az anyag földolgozásánál időt takarí­tunk meg. 2. Az enyvezés költségei csök'kenuek. 3. Nagyobb százalékarányban alkalmazha­tunk töltőanyagot, 'anélkül, hogy a kész­áru szilárdsága csökkenne. 4. Rosszabb minőségű anyagot hásználha­tunk jobb minőségű papiros előállításához, így pl. mechanikai úton előállított faanyagot, ahol eddig vegyi úton készült anyagot kel­lett használni.

Next

/
Thumbnails
Contents