54542. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok hevítésére vagy elektrolitos elbontására

vése, hogy fölemelkedjék, az (f) nyilásokon át kilép és alulról állandóan megújúl úgy, hogy az üreges (b) testben állandóan folyadék kering. Ha az (a) elektróda szabadon feküdnék a (b) csőben, a legrövidebb úton, az (f) nyilásokon át menne a másik elektródához. Ezt azonban a szigetelő anyagból álló (g) cső meggátolja, mely a (b) csőbe az (f) nyílások alá nyúlik be. Evvel azt érjük el, hogy az áram, mely az elektródától az (f) nyilásokon át törekszik áramolni, a (h) nyilak irányában újból egy kisebb keresztmetszetű, gyűrűalakú folyadékoszlopon kénytelen átmenni. Az összes ellenállás, melyre az áram talál, két párhuzamosan kapcsolt folyadékoszlopból áll, melyek közül az egyik kör vagy más tetszőleges keresztmetszetű lefelé áramló (e) folyadékoszlop, a másik pedig gyűrű keresztmetszetű, az (f) nyílások felé emelkedő folyadékoszlop. A méretek megfelelő megválasztásával teljesen szabadon szabhatjuk meg eme folyadékoszlopok hosszait és keresztmetszeteit. Ennek következtében az elektródát a legkülönbözőbb üzemviszonyoknak megfelelően lehet szabályozni. Ha az elektróda bemerülésének mélységét az elektróda és a csövek viszonylagos eltolásával (a (b) üreges testet ugyancsak eltolhatőan alkalmazhatjuk) az ellenállást minden kivánt fokozatban lehet alkalmazni. Szabályozás céljából az ellenállások nagyságát megszabó keresztmetszeteket is változtathatjuk, amennyiben pl. , a (b) cső alsó végén a 2. ábra szerint fölfelé fordult csúcscsal biró beállítható (r) zárókúpot alkalmazunk úgy, hogy a cső alsó nyílásánál annak megfelelően, hogy azt a cső torkolatához mennyire közelítjük, szűkebb vagy tágasabb gyűrűalakú nyílást létesítünk. Ha valamely alkalmazási módnál a beállíthatóság mellőzhető, az (a) elektródától elkülönített (g) cső helyett az elektródát állandó szigetelő bevonattal is elláthatjuk. Eme foganatosítási alaknál maga a cső fala szerepelhet elektróda gyanánt, amennyiben azt vezető anyagból készítjük és ama részek kivételével, melyeken a folyadék elvezető nyílásait alkalmazzuk, szigetelő bevonattal látjuk el. Tárgya továbbá a találmánynak a föntebb leírt elektróda oly foganatosítási alakja is, mely főleg víz hevítésére és gőz fejlesztésére alkalmas. így pld. ha valamely nagy feszültségű üzemi árammal dolgozó elektromos lokomotivon valamely kazánban a szokásos módon, egymással tömlők útján kapcsolt kocsik fűtésére szolgáló gőzt kell termelni, a szabályozást az áramfeszültség módosítása nélkül végezhetjük és a gőzt termelő, illetve folyadékot hevítő berendezést a legkülönbözőbb módon befolyásolhatjuk. Az elektróda találmányunk szerint porcellánból vagy más alkalmas szigetelőből álló tokban van elrendezve. Az elektródát oly célból, hogy az áram átvezetésére lehetőleg nagy fölülete legyen, több korongból vagy lemezből állíthatjuk össze és alkalmazhatók drótszövetek, hengerben elhelyezett szénkockák vagy más hasonló alakú elektródák is. Ezek a csövek ugyancsak párhuzamosan kapcsolt áramköröket alkotnak. A szabályozás akként is végezhető, hogy egyes áramköröket be- illetve kikapcsolunk, mi akként történik, hogy a csöveKbe, illetve az egyes folyadékvezetékekbe bekapcsolt csapokat vagy más zárótagokat nyitjuk vagy zárjuk. Ha eme zárótagokat szigetelő anyagból, pld. porcellánból készítjük, nem csak a folyadék útját zárják el, hanem az áramátmenetet is meggátolják, tehát a teljesítményt a nagy feszültségű áramot vezető részek kapcsolásának megváltoztatása, vagy az elektródák eltolása nélkül is szabályozhatjuk. Magas hőmérsékletek és heves gőzfejlődés esetében a teljesítmény zavaró ingadozásai léphetnek föl, amennyiben a gőzfejlődés lökésszerűen megy végbe és a terhelés tág határok között változik. Hogy ily eshetőségeket kizárhassunk, a csöveket nem hengeresen, hanem akként alakítjuk, hogy alulról fölfelé kiszélesedik. Alkalmazhatók a folyadék beáramlását lefojtó szerkezetek s a csövek alsó végein, minthogy ekkor az