54542. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok hevítésére vagy elektrolitos elbontására

- 3 — -elvezető keresztmetszet nagyobb, mint a bevezető keresztmetszet. Hogy a nagy feszültségű berendezéseknél esetleg föllépő tűzjelenségeket elkerülhessük, az elekrodát akként kell kiképezni, hogy ebben az áramsűrűség aránylag csekély legyen. Egyidejűleg arról is kell gondoskodnunk, hogy a vízben fölszálló gőzbuborékok az elektródát magába záró üreges testben az áramot meg ne szakítsák. Ebből a célból külön csöveket alkalmazunk, melyek a tokba alkalmas pontokon torkóllanak be és a folyadék fölszine fölé nyúlnak úgy, hogy a gőzbuborékok egy részét közvetlenül vezetik el a gőztérbe. Az új berendezésnek vízfütések kazánjánál alkalmazott foganatosítási alakja a csatolt rajz 3. és 4. ábráján két egymásra merőleges sík szerint vett függélyes metszetben, 5. ábráján pedig a 3. ábra x —x vonala szerint vett metszetben látható. A számos lemezből alkotott (1) elektróda a porcellánból készült (m) szekrénybe van zárva, mely az ugyancsak porcellánból készült (n) zárótagjával a (v) kazán falán van akként megerősítve, hogy az (o) tömítőszelencén át kivehető legyen. Az (m) szekrény több lefelé nyúló (p) cső útján az azt körülvevő vízzel van összekötve. Hogy a csövek keresztmetszete elég nagy lehessen, azokat meglehetősen hoszszúakra kell méretezni, mert a csőkeresztmetszet egységére eső vezetőképességnek bizonyos határon alul kell maradnia. Ebből a célból a csövek nem egyenesek, hanem szögletalakúak, de a kívánt hosszúság természetesen a csövek más görbítésével, vagy spirálvonalú alakításával is elérhető. Mindegyik (p) cső egy-egy (q) porcelláncsap segélyével zárható el, ezek a csapok a rajzon egyszerűség okáért föl nem tüntetett úton kívülről állíthatók be. A víz átáramláaa és az áram átvezetése tetszés szerint szabályozható. Az (m) szekrénytől több (s) cső vezet fölfelé, melyek a folyadékban végződnek. Ezenkívül az (m) szekrénytől nagyobb átmérőjű (t) cső indul ki, mely közvetlenül a vízszin fölött torkollik a gőztérbe. Ez a cső — mely többszörösen is alkalmazható, — a gőzbaborékok egy részét közvetlenül vezeti el úgy, hogy ezek az (s) csöveken átáramolni nem kénytelenek, tehát az utóbbi csöveket csakis az ezekben fejlődött gőz terheli. Minthogy az (s) csöveken átáramló víz hőmérséklete annak következtében, hogy az alsó (p) C3Őben már tetemesen előmelegedett, aránylag nagy, a fölső (s) csövekben is nagy gőzfejlődés, hogy pedig a gőz lökés nélkül szállhasson el, az (s) csövek kúposak, vagyis elvezető nyílásaik nagyobbak mint bevezető nyílásaik. A fölső (s) csövekbe ugyancsak porcellánból készült (u) zárócsapok (4. ábra) vannak bekapcsolva úgy, hogy az áramátmenetet a folyadékvezetékek elzárásával itt is szabályozhatjuk. Ellenállás gyanánt úgy a felső (s) mint az alsó (p) csöveknél a hőmérsékletkülönbségek hatása alatt fölemelkedő vízoszlopok szerepelnek, az árambevezetés a vízoszlopok közepén, vagyis a be- és elvezető nyilasoktól bizonyos távolságban történik. Természetes, hogy itt is alkalmazható oly szabályozás, hogy az elektróda helyzetét a (p m s) vezetékek által képezett folyadékrendszerben megváltoztatjuk, vagy hogy a folyadékot vezető (p s) csövek hoszszát módosítjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés folyadékok hevítésére vagy elektrolytos elbontására, azáltal jellemezve, hogy a két elektróda között a fölső és alsó végén nyílásokkal ellátott, illetve nyitott, nem vezető anyagból készült üreges test akként van elrendezve, hogy az egyik elektródát körülvegye és a két elektróda között az áram útját meghosszabbítsa. 2. Az 1. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az áramot az üreges (b) test belsejébe vezető (a) elektródát szigetelés födi vagy veszi körül, mely az áramnak közvetlen átmenetét az a elektródából a (b) üreges testet környező folyadékba meggátolja. 3. Az 1. alatt védett berendezés foganato-