54508. lajstromszámú szabadalom • Menetdíjmutató
- 3 -xiíz (5) kerék a helyes kiindulási helyzetben maradjon, a (27) tárcsával van egyesítve, melynek (28) öblébe a rúgós (29) görgő foghat. A kiindulási helyzetben e görgő biztosítja az (5) kerék helyes helyzetét. Az 1. ábrában a (29) görgő az (5) kerék forgásának megkezdése után, a 2. ábrán ellenben az (5) kerék kiindulási helyzetében van föltüntetve. A szerkezet fönti foganatosítási alakja azon esetnek felel meg, ha az alapdíj kétszer akkora útnak felel meg, mint a folyó egységdíj. Ha az alapdíjnak megfelelő út az egységdíjnak megfelelő úthossznak nem kétszerese, hanem többszöröse, akkor a készülék egy kissé módosul. A 6. és 7. ábrákban oly szerkezet látható, melynél az •alapdíj úthossza háromszorosa az egységlithossznak. Ha a foghíjjas kerék az előbbi példának megfelelően minden fordulattal a (9) kilincskerék egy foggal való továbbfordítását idézi elő, akkor a jelen példánál arról kell gondoskodni, hogy mikor a foghíjjas kerék foghíjjas része másodszor kerül szembe a szektorral, ez ne csappanhasson egy teljes osztással vissza, vagyis ne iktathassa még tovább a (9) kereket. Ezt a (19) ütköző módosításával érjük el és ezáltal, frogy a (6) szektort az előbbihez képest legalább egy foggal szélesebbre készítjük. A (19) ütköző a jelen esetben a (30) kimetszéssel bír. A részek kiindulási helyzete az i. ábrának felel meg. Ha a szektor az (5) kerék első körülfordulása után a 7. ábrában kihúzott helyzetbe jut, a (19) kilincs (30) kimetszése a szektor mögé fog és annak visszacsappanását meggátolja. A (10) kilincs olyan helyzetű, hogy (7. ábra) a szektor visszacsappanása előtt még a (9) kerék egy fogán nyugszik, ha tehát a (10) szektor tovább fordul előre, a (19) ütköző teljesen a szektor mögé csappanhat (7. ábra pontozott helyzet). Ennek folytán a szektor az (5) kerék teljes körülfordulása után nem •csappanhat akkora darabbal vissza, mint amennyivel előrefordult, minthogy már korábban ütközik a (19) ütközőre. A (10) kilincsnek tehát nem volt módjában iktatni. Gsak, ha az (5) kerék harmadik fordulata után csappan vissza a szektor, fog iktatás létrejöhetni, minthogy ekkor már a szektor ugyanakkora szöggel csappan hátra, minty amennyivel előre fordíttatott. A 8—10. ábrákban a kilométerszámláló hajtóműve van föltüntetve. E műnél az egyetlen foggal működtetett csigakerék egy kilincskerékkel szemben úgy van elrendezve, hogy utóbbit súrlódással magával viszi, mihelyt a kilincskerék kilincsét a beiktatótengely kikapcsolta úgy, hogy ekkor a kilométerek számláltatnak. A csigakerék egy másik kilincskereket is meneszthet, mely a nem fizetett kilométereket mutatja. A rajzbeli példa két mutatóval bír, melyek egyike a fizetett kilométereket, másika pedig az egy bizonyos idő alatt teljesített nem fizetett kilométereket jelzi. 8. ábra a szerkezetet a mutatólap eltávolítása után, 9. ábra pedig a 8. ábra A—A szerinti metszetben mutatja; 10. ábra a mutatólapot tünteti föl. A kocsikerék által hajtott és a (32) bütyöktárcsa révén a föl nem tüntetett menetdíjmutatót is hajtó (31) tengelyre két egyedül álló (33, 34) fog vagy orr van erősítve, melyek közül a (33) fog a (35) fogaskerékkel. a (34) fog pedig a (37) pecke révén rendszerint a (35) kerékbe fogó (36) kilincscsel működhet össze. A jármű haladásakor a kocsikerék és a (31) tengely közti föl nem tüntetett tetszés szerinti áttétel a (31) tengelyt a 9. ábra nyila értelmében forgatja úgy, hogy e tengely minden, fordulatára a (33) fog a (35) kereket egy foggal iktatja tovább, miközben a (34) fog a (36) kilincset kiemeli. Mihelyt a (33) fog kilép a (35) kerék fogai közül, a a (34) fog is fölszabadítja a (36) kilincset, mely rúgója folytán újból a (35) kerékbe fog s annak további elfordulását megakasztja. A (35) kerék (38) tengelye a (39) végtelen csavart hordja, mely a (41, (42) mutatókkal kapcsolt (43, 44) tengelyeket hajtja. A (42) mutató a fizetett kilométereket, a (41) mutató pedig a nem fizetett kilométereket jelzi. Hogy mindkét mutatót az imént leírt
