54293. lajstromszámú szabadalom • Berendezés brikettek és hasonló tárgyak szárítására, illetve kokszolására

3 — fogadó közös (h) csuszka a be- és elvezető •csúszkákra merőleges helyzetben van elrendezve, hogy pedig ekkor az elvezető csúszkákat széles esik alakjában elhagyó briketteket lehetőleg egymás felé terelhessük, a (h) csúszkában többé kevésbbé lejtősen (i) vezetőbádogokat rendezhetünk el. A csappantyúk átállítását kézzel vagy más módon lehet végezni, még pedig oly berendezések segélyével, melyek lehetővé teszik, hogy esetleg az összes csappantyúkat egyidejűleg működtessük egj és ugyan arról a helyről. Csappantyúk helyett más, ezekkel egyenlő értékű szerkezeti részeket {tolattyúkat stb.) is lehet alkalmazni. A pörkölendő anyagot serlegműves fölvonó vagy más alkalmas berendezés segélyével lehet a kemencéhez vezetni, melyről az anyag egy kisebb-nagyobb (k) tartályba jut, mely alsó végén a legfölső dob (f) bevezető csúszkájával van összekötve. Az (f) csúszka a (k) tartályból megfelelő mennyiségű pörkölendő anyagot visz a legfölső (c) dobba, a fölösleges anyag pedig a (k) tartályban marad hátra. Ha a (k) tartályban a megengedettnél több gyűlik össze, ez a fölösleg az (1) elvezető csövön át távozik, melyből ismét a készletbe jut vissza. Az elvezetőcső tetszőlegesen képezhető ki és a (k) tartállyal ennek tetszőleges pontján kapcsolható. Elvezetőcső helyett az anyag elvezetésére csúszkát vagy más alkalmas szerkezeti részt lehet használni. Hogy a (k) tartályból az (f) csúszkán a (c) dobba és az egyik dobból a másikba jutó pörkölendő anyag mennyiségét szabályozzuk, az nemcsak kívánatos, hanem föltétlenül szükséges is. Ebből a célból a (c) dob és a kemence fal között egy (n) zárótolattyú van alkalmazva, melyet a dob két oldalán egy-egy (n1

) kart tart. Ezek a karok alkalmas módon a dörkölődob tengelyére vannak ágyazva úgy, hogy az (n) závótolattyú a dob kerületének egy része fölött mozoghasson. Az elrendezés maga olyan, hogy a kemence üzeme közben a tolattyú az anyagnak a kemencéhez jutását és a dobba való bevezetését és abból való eltávozását semmi tekintetben se akadályozza. A tolattyú elhelyezésére a legalkalmasabb hely a be- és elvezető csúszka között van, honnan a tolattyút vagy a be- vagy az elvezető csúszka elé lehet állítani és így az anyag be-, ill elvezetését teljesen vagy részben meggátolni, illetve szabályozni lehet. Az elzáró tolattyú mozgatása tetszőleges módon történhetik, pld. a tolattyú (nl) tartókarjainak átállításával, vagy pedig az (n) tolattyúra közvetlenül ható vonótagok (láncok, foga9-rudak stb.) segélyével. A megrajzolt foganatosítási alaknál az (n) tolattyút föl- és lefelé mozgatására egy (z) kéziforgattyú szolgál, mely a (p) kúpkerékkel egy a forgattyú tengelyére ékelt kúpkerék útján van kapcsolva. A (p) kúpkerék agya csavarház gyanánt van kiképezve és megfelelő csapágyban forgathatóan van ágyazva (7. ábra) a (p) kúpkerék csavarmeneteibe az (o) csavarorsó fogódzik, melyet egy keresztfej kapcsol az (ol) forgattyúrúddal, mely közvetlenül van a működtetendő tolattyúval kapcsolva. Ha a kéziforgattyút az egyik vagy másik irányban forgatjuk, a (p) kúpkerék és (o) csavar útján az (n) tolattyút a záróállásba vagy a kezdeti állásába állítjuk. A leírt berendezés a tolattyút ezenkívül minden közbeeső állásában is rögzíti, anélkül, hogy ehhez külön rögzítőberendezés volna szükséges. A (c) dobok hajtására tetszőleges erőforrást alkalmazunk, mely előnyösen a kemence mellett elrendezett álló főtengelyt forgatja. Ezen az (1) főtengelyen (5) kúpkerekek vannak fölékelve, melyek megfelelő, a (c) dobok (b) tengelyein alkalmazott (6) kúpkerekekbe kapcsolódnak. Minthogy ekkor az (1) főtengely közvetlenül a hajtandó tengelyek előtt fekszik, nehézségekbe ütközik a (6) kúpkerék és a (b) tengely merev kapcsolása. Ezt a föladatot egyszerűen akként oldjuk meg, hogy a (b) tengelyen egy többé-kevésbbé merev (9) perselyt alkalmazunk, melyen, a (6) fogaskerék agya eltolhatóan van fölhúzva. Úgy a (9) persely, mint a (6) kei-ék agya egy vagy több, egymással korrespondeáló horonyszerű üreggel