54232. lajstromszámú szabadalom • Javítások önműködő vasúti kocsikapcsolókon

hogy a kocsi hídlemezét alátámassza és a kocsi mozgásainál a súrlódást és kopást csökkentse, továbbá, hogy az (1) kengyelnek a fölső helyzetbe való fölemelésénél a hídlemezt önműködően fölemelje. Az (5) fogasív két párhuzamos lemezből áll (5. ábra), melyek között (12) csapok vannak ívalakban elrendezve, melyek az ív fogait képezik. Ezen elrendezés folytán a fogasív működését hó vagy más tisztátlanságok nem zavarhatják. Az (5) fogasívlemezek belső oldalán (13) emelőrudak (3. ábra) vannak megerősítve, melyek között két (14, 15) csap van elhelyezve. A fölső (14) csap a (3) csuklóstagok alátámasztására, illetve emelésére, míg az alsó (15) csap a (16) segédhorog alátámasztására, illetve emelésére szolgál. A (13) emelőrudak az (5) íven a kívánt magasságban könnyen megerősíthetők, esetleg beállíthatóan alkalmazhatók. A (17) villa az (1) kengyel alátámasztására szolgál úgy, hogy a kengyel a (4) csuklócsapok körül a (3) csuklóstagokhoz képest csak a kiegyenesített helyzetig forgatható lefelé (3. ábra). Az ütközőtokok külső oldalán (18) szögvasak (4. és 5. ábra) vannak megerősítve, melyeken a (20) csap körül forgatható kétkarú (19) emeltyű van elrendezve. Az emeltyű belső vége (21) kivágással van ellátva, mely a fölemelt (8) forgattyúra fektethető, miáltal az utóbbi fölső helyzetében fogva tartatik. A (19) emeltyű külső vége az ütközőtányér belső oldalának közelében fekszik úgy, hogy két kocsi egymásbaütközésénél, amidőn az ütközőtányér befelé szoríttatik, a (19) emeltyű kilendíttetik és ezáltal a (8) forgattyút elereszti. Erre a (8) forgattyú a fölemelt helyzetből leesik, miáltal az (5) fogasív rendes helyzetébe leng és a fölemelt (1) kengyei a [szomszédos kocsi vonóhorgára eshetik. Mint azt a 4. ábra mutatja, a (19) emeltyű külső vége a beállítható (22) ütköz.ővel van ellátva, miáltal az emeltyű és az ütközőtányér összeműködése igen pontosan szabályozható. Hogy a vonat haladásánál a (19) emeltyű folytonos himbálódását elkerüljük, az ütközőtokon a (23) iv van megerősítve, melyben két (24, 25) bevágás van alkalmazva. A (19) emeltyű a (26) fogantyú segélyével eltolható (27) reteszszel van ellátva, melyen a (28) csap van megerősítve. A (28) ösap már most tetszés szerint a (24) vagy (25) bevágásba fektethető, miáltal a (19) emeltyű két helyzetben rögzíthető. Ha a (28) csap a (24) kivágásban fekszik, aljkor a (19) emeltyű teljesen működésen - kívül van helyezve; ez tehát az emeltyűnek a haladás közbeni rendes helyzete. A másik helyzet a későbbiekben van leírva. A (8) forgattyú (7) tengelye a (31, 32) lemezek (29, 30) hosszhasitékaiban van ágyazva, miáltal a (7) tengely a vonóhorog lengéseit követheti és a (6) fogaskeréknek a (12) fogakban való megakadása elkerültetik. A (7) tengely rendesen a hasítékok belső végében fekszik (mint ezt a rajz mutatja), mely helyzetben a tengely két, a (31) lemezeken (33) csapok körül forgatható (34) retesz által biztosíttatik. E (34) reteszek ugyanis a tengely előtt fekszenek és ezáltal a tengelynek a haladás közbeni folytonos rázását és lengését megakadályozzák. Hogy azonban a (8) forgattyúk elforgatásánál a (7) tengely szabaddá tétessék, a (34) reteszek a (8) forgattyú fölemelésénél önműködően fölemeltetnek és a (7) tengelyt szabaddá teszik. E célra a (7) tengelyen mindegyik retesznél a (35) tárcsa van elrendezve, mely két (36, 37) csappal van ellátva. Az utóbbiak a retesz két (38, 39) ütközőjével oly módon működnek össze, hogy a forgattyúnak normális lefüggő helyzetéből való fölemelésénél a (36) csap a (38) ütközőt és ezzel együtt a (34) reteszt fölemeli ellenben a forgattyú lebocsátásánál a (37) csap a reteszt a (39) ütköző segélyével leszorítja. A (31) lemezen a (34) retesz fölött a (40) védőlemez van megerősítve. A kapcsoló megfeszítésére való szerkezet a jobb- és balmenetű csavarmenettel ellátott (41) csavarból (3. ábra) áll, mely a kétrészű (42) tokban (3. és 5. ábra) van ágyazva. A (41) csavar a reája fölékelt (43) csavarkerék és a (44) csavar által forgattatik. A (44) csavar (45) tengelyé a (46) egyetemes csukló