54189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés stereotyplemezek öntéséhez való formák előállítására
— 3 lyet kemény kefével kenünk a sablonra, hogy az a sablonnak összes mélyedéseibe -és finom vonalaiba behatoljon. Az olajjal való bekenésnek, mely a formának a sablontól való leválasztására szükséges, az a hátránya, hogy a levegőnek a rajz mélyedéseibe és vonalaiba való tapadását elősegíti, minek folytán a forma anyaga a mélyedésekbe be nem hatolhat és ezért hibás forma képződik. Az olajozott fölületnek vízmentes tulajdonsága megakadályozza, hogy a formának folyékony anyaga a sablonnak mélyebb részeibe behatoljon, ami különösen rajzokról készítendő stereotyplemezeknél hátrányos,! mert ezeknél kis föl ületen száz és száz nagyon keskeny mélyedés fordul elő, mely mélyedések az előállítandó stereotyplemezekre összesen átvitendők. Azt is ajánlották már, hogy a forma anyagát a sablonra való öntés után folyékony állapotban megkeverjék; ez azonban caak oly rajzoknál alkalmazható, melyeknél finom részletek nem fordulnak elő. Ha pedig a formaanyag megkeverését kefével eszközöljük, a sablon egyes részeiről az olajréteget könnyen lekaparhatjuk, minekfolytán a forma a sablonnak ezen részeire a leválasztásnál odatapad. Hogy ezt a hátrányt megszüntessük, a sablonnak olajozott fölületét oly folyadékkal nedvesítjük be egyenletesen, melyen a forma anyagában lévő víz áthatolhat. Ily folyadék gyanánt előnyösen faszesz alkalmazunk, melyet porlasztó berendezés segélyével fuvatunk a sablon fölületére. Fölösleget lehetőleg el kell kerülnünk, mert az a forma megszilárdulását késleltetné. A formakeretet ezután a leírt módon előkészített sablonokra helyezzük és a sarkain alkalmazott súlyok segélyével vagy csavarolás által a fenéklemezen rögzítjük. Erre a forma anyagát az (5) nyíláson a keretbe töltjük. A forma anyagának oly tulajdonságúnak kell lennie, hogy az olvasztott fém hőjének ellenállni képes legyen anélkül, hogy abban repedések keletkeznének, melyek természetesen az előállítandó stereotyplemezen is megjelennének. A forma anyagának 470 C foknál nagyobb hőmérsékletnek kell ellenállnia és oly szívósnak lennie, hogy a sablonról könnyen és a legkisebb sérülés nélkül levehető legyen, azonkívül a rajznak legfinomabb vonalait is ki kell töltenie és a mélyedéseket éles határvonalakkal lemásolnia. Ily anyag a 950355 számú amerikai szabadalmi leírásban van leírva. A forma anyagát oly mennyiségben alkalmazzuk, hogy a keretet teljesen kitöltse és •abból a (3) lyukakon kinyomuljon. Ha az anyag részben már leüllepedett, ami körülbelül tiz perc múlva bekövetkezik, a fölösleget deszka segélyével a (2) lemez fölső fölületének magasságáig lesimítjuk. A forma anyaga a (3) lyukakat is kitölti, amint ezt az 5. és 6. ábra mutatja, ahol a forma anyagát (M) betű jelzi. További tíz perc múlva az anyag elég szilárd arra, hogy a fenéklemezt és a sablonokat leválaszthassuk. Ezt különös gondossággal kell végeznünk és legelőnyösebben oly módon eszközöljük, hogy a szárnyas csavarokat egymás után egyenlő mértékben lecsavaroljuk, miáltal a formának megsérülését hatásosan megakadályozzuk. Ezt a műveletet a 6. ábra tünteti föl. Ezután a formát közvetlenül a szárító kemencébe helyezzük. A szárító kemence úgy gáz, mint más tüzelőanyag által fűthető. A kemencében körülbelül 420 C fokú hőmérsékletnek kell fönnállania, mely hőmérséklet a formára káros hatást nem gyakorol. A forma két-három óráig marad a kemencében, mely idő alatt a formából a víz, illetve a nedvesség tökéletesen elpárolog. A formalemezben alkalmazott sok (3) lyuk a nedvességnek elpárolgását megkönynyíti. A szárítást még az a körülmény is elősegíti, hogy a forma igen vékony. Szárítás után a formát, mely a képet magában foglaló anyag vékony rétegéből és a lyukasztott (2) formalemezből áll, közvetlenül öntésre lehet alkalmazni. A formalemez a forma szilárdságát jelentékeny mértékben nagyobbítja és az öntésnél alkalmazott nyomásnak is ellenáll. A nyomással működő öntőgépek különböző szerkezetűek lehetnek. A gyakorlatban kiválóan bevált gépek a folyékony fémet víznyomás segélyével a formákba sajtolják