54174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finom ércek pörkölésére
- 2 ajánlottak, csatornák képződését megakadályozzuk, miáltal a bevezetett égési levegő oxigénjét teljesen fölhasználjuk és az ércoszlop egé3z keresztmetszetén át egyenletesen fölfelé haladó pörkölést létesítünk. Az égési levegő helye3 bevezetése esetén az eltávozó gázok oxigénnek csak nyomait tartalmazzák. Minthogy, amint már említettük az eltávozó pörkölési gázok könnyen kondenzálhatok, azon akadályok is megszűnnek, melyek a boltáskemencékben fejlődő magas hőfokú pörkölési gázok kondenzálásánál előfordulnak. A kondenzálás által a huzat létesítésénél okozott akadályok szintén megszűnnek és a drága körtő fölöslegessé válik. A szálló por képződése és az ezzel összekötött fémveszteség zérusra csökken. Az üzemnél még azt is megállapítottuk, hogy a klórvegyületeket eredményező pörkölésnél a sófogyasztás kisebb, mint a boltáskemencénél, mert az aknás kemencében sósavveszteség nincsen és a kemence a klórvegyületekre vezető pörkölésnél tökéletes módon használható ki. Réztartalmú égetési maradványokban a vízben oldható réz nagyobb mennyiségben van jelen a pörkölési termékben, mint a boltáskemence útján való pörkölésnél. A boltáskemencében egy m2 boltásfölül.etre 24 óra alatt körülbelül 160 kg. érc pörkölhető, aknás kemecében pedig '2000 kg. vagy még több, tehát körülbelül tizenkétszer annyi minek folytán a helyszükséglet arányosan csökken. A végül az aknás kemence fölső részében lévő, magas hőfokú előpörkölt érc más kemencében friss érc meggyújtására használható. Több ily kemencének gyűrűalakban való egyesítése által tehát csak az ércekben lévő kén által fejlesztett hő segítségével folytonos üzem tartható fönn. A kemencék azonban egyenként is tarthatók folytonos üzemben. Ezen célból külön berendezéssel látjuk el, mely a pörkölt ércrétegnek az előpörkölt vagy pörköletlen ércrétegtől való pontos elválasztását teszi lehetővé, tehát a készre pörkölt érc könnyű eltávolítását. A pörkölendő anyagot hidegen rakjuk a kemencébe és pörkölt állapotban hidegen vesszük ki. Az érc ellenáramban a kemencében állandóan fönnálló pörkölési övön halad át, melyhez pörköletlen állapotban érkezik és melyet pörkölt állapotban hagy el. A magas hőfokú pörkölt ércet a rajta áthaladó levegő teljesen lehűti. Ily módon tehát könnyen lehet folytonos üzemet fönntartani; a gyakorlat azt mutatta, hogy kiváló, egyenletes pörkölés végezhető szén nélkül akkor is, ha a pörkölendő anyag csak 3% szulfidot tartalmaz. A mellékelt rajz a kemence foganatosítását ábrázolja és pedig az 1. ábra'a kemence közepén vett függőleges metszet, a 2. ábra az 1. ábra a—b vonala mentén való metszetét, a 3. ábra egy részletet, a 4. ábra ennek fölülnézetét, az 5. ábra pedig a kemence más foganatotását a közepén vett függőleges metszetben. Az aknás kemence (1. ábra) lényegében két hengeres (A2, A4) részből áll, valamint a ráillesztett és gázelvezető nyílással ellátott (Al) adagoló tölcsérből. Az (A2) és az A4) rész között az (A3) közbeeső darab, az (A4) rész alatt pedig a légszekrény van alkalmazva a likacsos (A5) fenékkel. A kemence üzembe helyezésénél pl. a más helyen a kén oxidálási hőfokára hevített ércből egy réteget a likacsos fenékre adagolunk és a kemencét hideg érccel megtöltjük. Ezután a likacsos fenéken át és az ércrétegen finoman eloszlatva nyomás alatt álló levegőt fujtatunk. Az előzetesen hevített ércréteg kénje erre nagyon élénken ég el, a fölötte lévő hideg ércet meggyújtja, minek folytán a pörkölési őv lassan fölfelé halad. Ha a pörkölési őv az (A3) közbeeső darab fölé emelkedett és a kemence alsó része kihűlt, a kerek és ovális kemencéknél csillagalakban (2. ábra), négyszögletes kemencéknél pedig a fallal párhuzamosan elrendezett csonkákon vagy hasítékokon, melyek különben légmentesen vannak elzárva, kardalakú (B4) rudakat tolunk be vagy a
