54174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finom ércek pörkölésére

- 3 — hasítékkal ellátott kemencéknél élea korongot taszítunk be (3. és 4. ábra) az ércoszlopba és kemence alapjával párhuzamos iranyban; a két mód közül aszerint választunk, hogy a pörkölésnél az ércek kisebb mértékben sülnek-e össze vagy nem. A kardalakú rudak, ha egymáshoz párhuzamosan és hossztengelyük körül forgathatóan vannak elrendezve, pörkölés közben a kemencében benn is maradhatnak; pörkölésnél ezen rudakat élükre állítjuk úgy, hogy a fölső és alsó ércoszlop a rostélyrudak között lévő terekben függ össze egymással. Az ércoszlop szétválasztása céljából a rudakat lapjukra állítjuk úgy, hogy hézag nélkül fekszenek egymás mellett. Lehet még szilárd, esetleg kivehető rostélyt is alkalmazni, melynek nyílásai pl. lefelé szűkülnek. Ezen berendezés segítségével az ércoszlop pörköletlen részétől a pörkölt részt elválasztjuk, ezt ezután a (B2) ajtón a kemencéből kihúzzuk. A (B2) ajtó becsukása után a kardokat vagy a korongot kihúzzuk, mire az előpörkölt magas hőfokú érc a kemence fenekére hull. Ezután a kemence kiürült fölső részét friss érccel töltjük meg; a friss érc az elpörkölt érctől meggyulad, mire az előbbi folyamat ismétlődik. Az érc tehát a levegővel mindig ellenáramban halad szembe. A kemencében alkalmas helyeken (B3) szúrólyukak vannak elrendezve, melyeken át az előpörkölt érc lehullását lehet kívülről elősegíteni. A kemence természetesen az ajtón át való kiürítés helyett a légszekrény lecsappantása vagy lebocsátása által is üríthető ki. Ha a magas hőfokú érc leejtését a kemencében el akarjuk kerülni, az 5. ábra szerint ugyanazon kemencét két ércoszlopszétválasztó berendezéssel látjuk el. Ez esetben az üzem oly módon történik, hogy a kemence egész fölső (Cl, C2) részét (5. ábra) a szétválasztó eszköz betaszítása után darú segítségével néhány centiméterrel fölemeljük. Az alsó (b4, b5) részt a középsőhöz hasonló elválasztó eszköznek a (b5) részbe való bevezetése után vágányon a szakadozott vonalakkal föltüntetett (D) helyzetbe toljuk és itt kiürítjük, a fölső (C2, b3) részt eközben a (C6) légszekrényre állítjuk. A kiürített (b4, b5) kemencerészt ezután a (C2, bS) részre állítva friss érccel töltjük meg, mire a szétválasztó eszköz kihúzása és a nyomólevegő bekapcsolása után a kemence ismét üzemképes; a kemencerészeknek a nyilak által jelzett mozgásiránya mindig ugyanaz marad. Természetesen a kemencerészek átváltása más módon is eszközölhető, pl. a két kemencerész kölcsönös fölemelése által csiga vagy emelőgép útján vagy több egyenlő kemencéből álló kemencesorozat kemencerészeinek kölcsönös kicserélése által. Ezen kemencéknél ugyanazon rostélyberendezések alkalmazhatók, mint a helytálló kemencéknél. A kemence alakja úgy az utóbbi, mint a helytálló kivitelnél az ércek tulajdonságainak megfelelően az elválasztási pontoktól vagy ezek felé kúpos lehet, hogy az érc lecsúszását megkönnyítse vagy megnehezítse. A levegőáram ahelyett, hogy alulról fölfelé haladna, fölülről lefelé is lehet irányozva, vagyis a levegő a likacsos fenéken átszivatható, illetőleg fölülről nyomással áthajtható. A kemence keresztmetszete tetszőleges lehet, szintúgy a szétválasztó berendezés is a kemence tetszőleges helyein alkalmazható. Nagy kemencéknél a szétválasztó eszközök betaszítását gép végezheti. Az eljárás bármiféle finomérc pörkölésére és hevítésére alkalmas. Oly ércekhez, melyek semmi éghető anyagot nem tartalmaznak, az éghető anyag pl. szén ós kéntartalmú tüzelőanyagok alakjában adható hozzájuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kéntartalmú finom ércek- és kohótermékeknek, melyek az egyedül való égetéshez nera tartalmaznak elég kénnel vegyült fémet, pörkölésére külső hőbevezetés nélkül, azáltal jellemezve, hogy a pörkölést a pörkölendő anyagban lévő kén oxidálása által fejlesztett hő lehetőleg tökéletes fölhasználása céljából oly aknás kemencében végezzük, mely az égési levegőnek finoman elosz\