54171. lajstromszámú szabadalom • Önműködő záró és nyitó berendezés vasúti sorompókhoz

— 3 24), illetve (26, 28) áttételek is elforognak és a sorompók nyittatnak. A (42) emelőt a vonat utolsó kocsijának alvázár hoz erősített rúd vagy efféle befolyásolja, mely a (42) emelő (48) nyúlványának (44) fejeibe ütközik és azokat leszorítja. Természetes, hogy a (25) tengelyt befolyásoló rúgos szerkezetet a pályatestbe sülyesztve kell elrendezni. Ezen berendezés útján a sorompók a vonatnak a sorompókhoz való érkezte előtt önműködően záratnak és miután a vonat a sorompókat elhagyta, ismét önműködően nyittatnak. Hogy a mótor ne működjék tovább, mint szükséges, fegyverzetét abban a pillanatban, melyben a sorompó teljesen zárva van, rövidre zárjuk. Ezen célból a mótor egyik keféjét az (50) vezeték útján iaz (51) szigetelő lapra erősített (52) kontaktusrúgóval (6. ábra) vezetően öszszekötjük, míg az (51) lapra erősített (53) kontaktusrúgót az (54) vezeték útján azon (9) fővezetékhez kapcsoljuk, mellyel a másik kefe elektromos kapcsolatban áll. Ha az (52, 53) kontaktusrugók visszahajlított végei (6. ábra) között vezető kapcsolatot létesítünk, az áram az egyik (9) vezetékből az (54) sodronyon, majd (52, 53) kontaktusrúgókon átáramlik és az (50) vezetéken át a mótor (55) keféjébe jut, majd anélkül, hogy a mótor fegyverzetébe áramolnék, a (31) kapocshoz és (32) vezetéken át a másik (9) fővezetékhez áramlik úgy, hogy a motorba áram nem jut és a mótor megáll. Az (52, 53) kontaktusrugók végeinek vezető kapcsolatát a (20) rúdban vezetett (56) rúd létesíti. Ezen (56) rúd meggörbített fölső (57) vége a (34) emelő (58) nyúlványán fekszik úgy, hogy a rúd az emelő mozgását követi. Ha tehát az emelő mellső (41) nyúlványa a (40) vezető föliilet által fölemeltetik, az (56) rúd is fölemelkedik úgy, hogy a mótor áramköre nem zárható rövidre, mielőtt a (41) emelővég a (38) kampó mögött becsappant, azaz, mi- I előtt a sorompó teljesen zárva van. Eb- ' ben a pillanatban azonban az (56) rúd alsjó vége az (52, 53) kontaktusrugók között fémes összeköttetést létesít és a mótor megáll. A sorompó zárásánál nappal a sorompó zárt állapotában jelző tábla jelenik meg, míg este vagy ködben lámpa gyúj tátik meg. Az 5. ábrán sémásan jelzett (59) lámpa meggyújtására a következő kapcsolás szolgál: A lámpa a (60) vezeték útján a (9) fővezetékek egyikével van összekötve, míg a lámpa másik sarka a (61) vezeték útján az (51) szigetelő laphoz erősített (62) kontaktuslemezhez van kapcsolva. Ezen lemezhez a (63) kontaktusrúgo csatlakozik, melynek az 5. ábrán eltávolítva képzelt szabad vége a (64) kontaktuscsavar fölé ér. Ha a sorompó záratik és az (56) rúd vége az (52) kontaktusrúgóra fekszik, m a rúgó a (63) rúgó mellső végét a (64) csavarhoz szorítja, ami által a lámpa áramköre az (54) vezetékén át záratik. A sorompió nyitásánál a lámpa ismét elalszik. A nappali jelzést adó készülék a 8. ábrán föltüntetett (65) jelző korongból áll, mely a (66) falhoz, célszerűen a mótor házához, a (67) csap körül forgathatóan a (68) rúdon van megerősítve. A (68) rúd kétkarú emelő gyanánt van kiképezve és hátsió vége a (69) rúdnak kampószerűen kiképezett végében fekszik. A (69) rúd a (70) hüvelyben eltolható és a (21) sorompÓrúd hátrafelé megnyújtott (71) végének (5. és 6. ábra) hatása alatt áll. A sorompó zárásánál a sorompó rúd vége a (69) rudat hosszirányban eltolja; ez árúd a hátsó végén kiképezett kampó útján a (68) rudat magával viszi úgy, hogy a (65) jelzőkorong láthatóvá válik. A 8. ábrán ez a helyzet van föltüntetve. Ha a sorompió nyittatik, a (68) rudat körülvevő (72) hüvelyhez csatolt és másik végével a (73) pecekhez erősített (74) rúgó a korongot eredeti helyzetébe téríti vissza. Ez a berendezés nem önműködő sorompóknál is célszerűen alkalmazható.