54171. lajstromszámú szabadalom • Önműködő záró és nyitó berendezés vasúti sorompókhoz

A sinek összekötése szokásos miódon heve- , derekkel történik. I A sinpár két oldalán elrendezett (17, j 18) sorompók közül az egyik, pl. a (18) sorompót a vonatról elektromos úton működtetjük, míg a másik (17) sorompó az elsővel kényszermozgásban van kapcsolva, j A (18) sorompó lényegében a (19, 20) ru- i dak és (21, 22) keresztrudak által képe- i zett keretből áll (6. ábra); a (19) rúd forgástengely gyanánt szolgál. A másik (17) sorompó tetszőleges ismert miódon lehet kiképezve. A (21, 22) rudak célszerűen f émsávok által képeztetnek, melyek a (19, 20) rudakat körülveszik, a rudak között pedig kettősen haladnák (5. és 8. ábra). A forgástengelyül szolgáló (19) rúd alsó végén a (23) kúpkerék van megerősítve, mely a (24) kúpkerékkel kapcsolódik. A (24) kúpkerék a| vágányokon ke- ! resztbehaladó és a pályatestbe sülyesztett (25) tengelyre van ékelve-, melynek másik végére a (26) kúpkerék van erősítve. Ez a kúpkerék a (17) sorompó (27) forgástengelyének alsó végére erősített (28) kúpkerékkel kapcsolódik. Világos, hogy ha a (24) kúpkereket kellő irányban elforgatjuk, ez a kúpkerék a vele kapcsolódó (23) kúpkereket és (25) tengely közvetítésével a (26, 27) áttételt is elforgatja úgy, hogy mindkét sorompó egyidejűleg záratik, í 11. nyittatik. A két sorompótengely kényszermozgású kapcsolatát más módon, pl. láncáttétel útján is létesíthetjük. A sorompók mozgatását a fegyverzete és keféi által sémásan jelzett (29) elektromjótor a (30) szíj- vagy lánchajtás vagy más áttétel útján eszközli. A mótor (31) kapcsai a (32) vezetékeik útján a (9) fővezetékbe vannjak kapcsolvia. Hogy a fővezeték fektetését és a kapcsolásokat láthatókká tegyük, a rajzon a síneket egyes helyeken eltávolítva képzeltük. Ha a vonat a (7) kontaktusisineket elérte, a (6) kefék a dinamógép által szolgáltatott áramot a (7) kontassineken és j (8) vezetékeken át a (9) fővezetékbe és a j (32) vezetékeken át a motorba vezetik, j mely megindul és a sorompókat zárja. A (17) sorompó zárt állapotában egyszerűen a (33) oszlopnak fekszik, míg a (18) sorompó számára rögzítő szerkezet van elrendezve. Ezen rögzítő szerkezet egy részét a (21) rúd két szára között elrendezett (34) kétkarú emelő képezi, mely a (35) csap körül forog és a (21) rúdhoz erősített (36) J'remezrúgó hatása alatt áll (6. ábra). Hogy a rögzítő szerkezetet láthatóvá tegyük, a 6. ábrán a (21) rúd egyik szárát eltávolítva képzeltük, a (20) rudat pedig részben metszetben rajzoltuk. A rögzítő szerkezet másik része a (37) oszlop (6. és 7. ábra), melynek egyik oldalára a (38) kampó, szemben fekvő oldalára pedig a (39) ütköző van erősítve. A (38) kampó (40) szára ívelt, A sorompó zárásánál a (34) emelő (41) vége- a (40) fölfutó fölületbe ütközik, mely az emelőt fölemeli. A sorompó tovább mozgásánál a (41) emelővég a (38) kampó és (39) ütköző közé fekszik, mely utóbbi a sorompónak a záró helyzetén túl való mozgását meggátolja. A sorompók önműködő nyílását a következő berendezés létesíti: A sinek között van ágyazva a (42) kétkarú emelő; az emelő egyik karjának (43) nyúlványai fölfelé vannak hajlítva, sinek között fölnyúlnak és fölső végükön a (44) fejekkel bírnak. Az emelő másik karja a (37) oszlopban vezetett (45) rúd alsp vége számára támaszfölület gyanánt szolgál. A (45) rúd a (37) oszlopban végig van vezetve és fölső végére a (34). emelő (41) vége támaszkodik. A (25) tengelyt a (46) hüvely veszi körül, melynek fölfelé hajló (47) karjához a (48) spirálrúgó van erősítve, melynek másik vége pl. a (49) pecekhez van rögzítve. Ha a (42) emelő (43, 44) végét lenyomjuk, az emelő másik vége a (45) rudat fölemeli, mely viszont a (34) emelőt elforgatja és annak (41) végét a (38) kampó által létesített zárból kiszabadítja. A sorompó zárásánál megfeszített (48) rúgó ekkor a (25) tengelyt elforgatja, ami által a sorompókat befolyásoló (23,