54129. lajstromszámú szabadalom • Berendezés repülő léghajók magasság kormányának önműködő szabályozására

mány hátsó tengelye a légnyomás által állandóan emeltetik és az (f) zsinór, me­lyet az (e) rúgó tart, állandóan megfeszítve marad. A kormányra gyakorolt légnyomás és az (e) rúgó feszültsége egymást ki­egyensúlyozzák. A szabályozó légtömeg az (f) zsinór kö­rül elrendezett (c) edényben van, melynek mindkét végén kiáramlási nyílások vannak. Az (f) kormányzsinóron megerősített, moz­gatható (b) membrán a légtömeg mozgásait a kormányra viszi át. A sebesség változása esetén a légtömeg előre vagy hátra nyo­mást gyakorol és elmozgatja a kormányt. A (c) légedény hossza a menetirányban lehetőleg nagy, úgy, hogy sok méter hosszú légoszlop tehetetlenségi nyomatéka hat a membránra. Ezáltal a berendezés szélroha­mokat megelőző légnyomásváltozások irá­nyában is érzékennyé válik úgy, hogy az ellenhatás már a teljes széllökés beállta előtt működésre jut. Ha a léghajó külső zavarok folytán hul­lámszerű pályán, halad, mimellett pozitív és negatív gyorsulások váltakoznak, a lég­tömeg erősen csillapító hatást gyakorol, melynek az a sajátsága, hogy már azon időpontban jut érvényre, amelyben a sebes­ség változása ép kezdődik. Ennek folytán több idő áll a szabályozás számára rendel­kezésre és nincs különösen erős behatá­sokra szükségünk. A hosszú légoszlop beiktatása a léghajót különösen érzékennyé teszi igen csekély gyorsulásokkal és a légkör vándorló nyo­másváltozásaival szemben, miket a vezető észrevenni sem tud. Az eddig leírt berendezés által minde­nekelőtt a pálya iránya határoztatik meg, a szabályozáshoz azonban még a sebesség megkötése is kell. Ezen célból a menet­szél a (b) membrán elé vezettetik úgy, hogy a membránra a szélsebességgel nö­vekedő nyomás keletkezik. Ezen nyomást az (e) rugónak kell kiegyensúlyozni. Ha ezen egyensúly egyszer meg van zavarva, a kormány önműködő beállása által a se­besség ós azzal a membránra gyakorolt nyomás megváltoztatik úgy, hogy az egyen­súly csakhamar ismét helyreáll. Az (e) rúgó feszültségének változtatása által a léghajó sebességét be lehet állítani. Ezen berendezés még azon gyakor­latilag jelentős előnnyel bír, hogy a súly­pont helyzetében való zavarok, ha nem sú­lyos természetűek, a sebesség csekély vál­tozása mellett önműködően egyenlíttetne]^ ki. Ha pl. a súlypont nagyon is elül van úgy, hogy a készülék előrebillenni kezd, a növekvő sebesség által a kormány úgy ál­líttatik be, hogy a farokrész megrövidül, amiáltal a további bilincsnek eleje vé­tetik. Hogy a légoszlop tehetetlenségi nyoma­téka a szélnyomással szemben jobban ér­vényesülhessen, a szélnyomás intenzitását megfelelően alkalmazott ernyő által tetsző­legesen lehet csillapítani. A nyitott csővel összekötött membrán helyett léggel vagy más gázzal pl. hidro­génnel telt zárt edény is léphet, mely egészében mozog el. A 2. ábrán megfelelő foganatosítás lát­ható. Ez esetben hydrogén alkalmazásának az az előnye, hogy az edény súlya a hydro­gén fölhajtása által részben kiegyenlítte­tik. A hydrogén maga és a tehermentesí­tett súly együttesen képezik a szabályozó, súlytalan tömeget. Ha az elmozgatható edényt a menetszél hatásának tesszük ki, a sebesség- és gyorsulási szabályozás kom­binációját kapjuk. A magasságkormánynak a légtesttel való, az 1. és 2. ábrákon föl­tüntetett közvetlen kapcsolata azon hátrány­ban szenved, hogy a légtesteket kis lég­gömbök nagyságában kell kiképezni, hogy elég erős hatásokat lehessen elérni. Ezért oly elrendezést eszközöltünk, melynél (3. ábra) a membrán a magasságkormányt nem közvetlenül befolyásolja, hanem a kor­mány és egy mótor között lévő kapcsolást befolyásol úgy, hogy a mótor a kormányt oly forgási nyomatékkal állítja át, amely a membránnal összekötött (f) zsinór húzásá­val körülbelül arányos. A mótor és kormány között lévő kapcso­lat legegyszerűbb módja súrlódási kapcso­lás, mely rendszerint csúszik és a hozzá-

Next

/
Thumbnails
Contents