54120. lajstromszámú szabadalom • Léghajó

— 2 -teli alaknál nyolc ilyen szerkezet van alkalmazva, melyeknek mindegyike egy (19) harangból ál], melyek egy-egy (20) rúdon eltolhatók. Ha a harang úgy tolatik el, hogy nyílása a kívánt menetiránnyal szembe halad, akkor a léghajó a levegőre gyakorolt nyomás folytán előrehajtatik. A harang löketének befejeztével eredeti helyére tolatik, mimellett alakja folytán csak csekély légellentállásra talál. A (19) harang (3. ábra) a (22) külőkkel ellátott (21) hüvelyre van erősítve, melynek (23) karja a (26) tengely (25) forgattyújával összekötött (24) hajtórúddal van kapcsolva. A (26) tengelyt a motor hajtja. Az előrehajtásra szolgáló harangok tengelye vízszintes, az emelkedésre és sülyesztésre szolgálóké függélyes. Az utóbbiak nyílása fölfelé, az előbbieké lefelé van fordítva. Egyszerre tetszés szerinti számú harang működtethető, miáltal a sebesség változtatható, a motor sebességének változtatása nélkül. Fordulatoknál a kormánylapátok munkája megkönnyíthető azáltal, hogy csak a megfelelő oldalon lévő harangok működtetnek. A függélyes helyváltoztatásra szolgáló harangok a léghajó végein vannak elrendezve. A fölhajtó és sülyesztő harangok egymástól függetlenül mozgattatnak. Az 5. és 6. ábrákon föltüntetett hajtószerkezet a harangok helyett alkalmazható és oly propellercsavarokból áll, melyek tengelyükön ide-oda tolhatók azonban csak az egyik irányba való eltolás közben forognak. A (27) állványon megerősített (28) rúdon a (29) hüvely^tolható el, de rajtaTel nem forgatható. E célból a (28) rúd szögletes vagy hornyos lehet. A hüvely az utóbbi esetben bordás. A (29) hüvely egyik végén a (30) szárnyas- vagy legyezőkerék van ágyazva, mely küllőkkel és a célszerűen gumifölületű (31) abronccsal van ellátva. A (29) hüvely (32) karja a (34) forgattyúval kapcsolt (33) hajtórúddal van összekötve úgy, hogy ennek révén ide-oda tolható. A (29) hüvely löketének végein (35, 36) rugók vannak elrendezve, melyek a löket irányváltozást támogatják. A (34) forgattyú tengelyét a mótor hajtja. Ezen tengely a (37, 38) kúpkerekek révén a gumiköpenyű (39) hengert hordó és a (28) rúddal párhuzamos tengelyt forgatja. A (39) henger a (31) kerékkoszorúval érintkezik és forgása közben azt magával viszi. A (39) henger hossza a (29) hüvely lökethosszával egyenlő. A 37, 38) kúpkerekek fogazata helyenként hiányzik úgy, hogy a (39) henger a szárnyaskeréknek csak egyik irányban való eltolása közben forog. Ezen cél úgy is elérhető, ha oly kapcsolószerkezetet alkalmazunk, mely a (37, 38) kerekek bekapcsolását a kellő időpontokban eszközli. A (38) kúpkerék a kívánt forgatási irány szerint akár a rajzon telt, akár szakgatot.t vonallal rajzolt helyzetben alkalmazható. A léghajó az előrehajtó, emelő és sülyesztő szerkezeteken kívül még több (40) szárnyaskerékkel van ellátva (2., 7. és 8. ábra), melyek a sebesség fékezésére vagy a kormány támogatására szolgálnak. Ha például a léghajó egyik oldalán elől az előrehajtó szerkezeteket (19 vagy 30) működtetjük, a másik oldalon hátul pedig a (40) fékkereket, akkor a léghajó kanyarodüi fog úgy, hogy a kormányzás a kormánylapátok elvesztése esetén is biztosítva van. A (40) kerekek ezenkívül a stabilitás föntartására is hasznosíthatók. A (40) kerekek segélyével a léghajó egy helyben is tartható még szél ellen is, illetve megállítható. Ezen kerekek egy (41) tokban ágyazott (42) tengelyre vannak szerelve, mely (43) tárcsák révén vagy más alkalmas módon forgattatik. A (40) szárnyakat merevítő rudakat kötik össze egymással. A (41) tok félhengeralakú úgy, hogy a (40) kerék fordulatának felét a szabadban végzi, mikor is a léghajó sebességét fékezi. Az (1, 2) váz fenekén a (44) csővezeték van elrendezve, mely minden (3, 4) ballon számára külön összekötő csappal vau ellátva úgy, hogy minden ballon függetlenül tölthető meg. Minden ballon külön biztosító és kibocsátó szeleppel van ellátva. A léghajó még a (45) födéllel van ellátva, mely a ballonokat napfény és eső ellen védi, azon-