54029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok derítésére

magnéziumból, kovaföldekből, vagy bizo- | nyos fémeknek, vagy tetszőleges más fémvegyületeknek koloidális alakzataiból állhatnak, amelyek az alábbi leírás egész folyamán «SOL» néven fognak szerepelni. Ezen anyag, illetve anyagok, megfelelő körülmények között gelatinos csapadékokat képeznek, amelyek mint oldhatlan hidrát, hidroxid, vagy hidrogel ismeretesek és az alábbiakban csak «G-el» szóval fognak jeleztetni. Azon föltétel, amely a «Sol»-nak géllé, való átváltoztatásánál figyelembe veendő, abban áll, hogy a gel képződése alkalmával az anyagnak összes részei egy anyaggal vannak burkolva, amely körül képződik az oldhatatlan gelatinos csapadék úgy, hogy tehát a folyadék gyorsan derül, mivel a gelatinos képződmény vagy nagy fajsúlyánál fogva, vagy úszó képességénél fogva a gel részecskék természetes összehúzódásával kapcsolatban, vagy az edény fenekére ülepednek, vagy pedig a folyadék felszínére emelkednek. Hogy tehát a «Sol» és «gel» változatot elérhessük, szükséges, hogy az előidéző anyagok együttesén és ne külön-külön adagoltassanak a folyadékhoz, azon egy eset kivételével, amikor a «Sol», úgy amint az alább leíratik, vizes folyadékhoz adagoltatik. Hogyha gázoknak, ultramikroszkopikus, vagy amikroszkopikus anyagoknak pl. festőanyagoknak és hasonlóknak kiválasztásáról van szó a «Sóinak» «géllé» való átalakítását akként végezzük, hogy finomra őrölt faszenet a «Sol» hozzáadása előtt, vagy ezzel egyidejűleg keverünk a folyadékhoz, ami mellett a faszén akár állati, akár növényi lehet. Állati faszenet akkor használunk, ha a folyadékból Javálasztaadó idegen testek igen apró részecskékben vannak jelen. A «gelnek» előállítása a derítendő folyadékban oly por segélyével történhetik, amely kalciumoxidnak, vagy mésznek alumíniumszulfáttal való keverékéből áll, azonban szükséges, hogy ezen anyagok mindegyike kellőképen vízteleníttessék azon célból, hogy a különféle anyagok szabad keverékét érhessük el, tehát hogy ezen anyagok száraz állapotában közbenső folyamatok föl ne lép| hessenek. Hogy ezen por állandóan száraz 1 állapotban legyen tartható valamely közömbös anyagot pl. keményítő, kaolin, magnesiumoxidot. adagolunk hozzá, de ügyelnünk kell arra, hogy ezen adalék a porhoz való keverése előtt kiváló gonddal kiszáríttassék. Ha ezen száraz port a folyadékhoz adagoltuk az egész keveréket rövid időn át igen erősen és gyorsan fölkavarjuk úgy, hogy ha a folyadékot egy reagens segélyével, pl. phenolphthaleinnel megvizsgáljuk a folyadékban az aluminiumszulfát jelenléte már meg nem állapítható, amelynek reakciója csak gyöngén alkalikus. Ezen porban a mész mennyisége egy egész háromszor oly nagy mint azon mennyiség, amely az összes alumíniumnak hidrát alakjában való lecsapására szükséges, még pedig a következő egyenlet értelmében. 3Ca0=Ala

(S04)3 vagy 3CaO 3HO Al2 (S04)3=A1(0H)3 3Ca S04. Hogy körülbelül 1000 liter folyadékot deríthessünk y2

—'2 kg. por szükséges, ami mellett a derítő por menynyisége mindenkor a folyadékban lévő idegenalkatrészek mennyiségétől függ. Ezen porhoz egyidejűleg hozzáadagolhatjuk a megőrölt faszenet, ami mellett a por ós a faszén közötti keverési arány az ultramikroszkopikus ós amikroszkopikus anyagoknak, vagy a gázoknak, amely utóbbiak a folyadékban föl vannak oldva, menynyiségéhez igazodik, hogy az oldhatatlan gelatinos csapadék, vagy a «gel» akként képeztessék, hogy egyenletesen terjedjen el az egész derítendő folyadékban és pedig azon pillanatban, amelyben a «SOL» formátióból a «gel» áll elő. Amennyiben a «SOL» vizes közegben lesz közvetlenül a kezelendő folyadékhoz adagolva, pl. dializált vasnak, vagy oldható aluminiumhidrátnak, vagy fémaluminiumnak hozzáadása által, úgy elegendő a hozzáadagolás után a folyadéknak egyszerű fölkavarása, hogy az oldhatatlan «gel» létre jöjjön, mivel ezen dializáit vas, vagy oldható aluminiumhidrát, illetve fémaluminiumhidrát, a kiválasztandó keverékekkel kapcsolatban (pl. nátriumsulfát, klornátrium és hasonló elektrolitikus anyagok), amelyek bármely természetes víz-