54029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok derítésére

— 8 -ben előfordulnak elegendő arra, hogy a «SOL»-«Gel» változás előidéztessék.Ha azon­ban a víz adalékai nem elegendők arra, hogy a jelzett hatást előidézzék, utólag valamely elektrolitból kis mennyiséget adunk hozzá, pl. kénsavas nátriumot, amire a «Gel» képződés azonnal megindul. Azon különleges pornak alkalmazása ese­tén, amely finomra őrölt mésznek és kevésbé finomra őrölt aluminiumsulfátnak keveréké­ből áll, a folyadéknak a por hozzáadago­lása alkalmából való erőteljes keverése első­sorban az aluminiumsulfát gyors oldását idézi elő, míg a mész lassabban oldódik és kalciumhidráttá változik, amely a már föl­oldott aluminiumsulfáttal való érintkezése alkalmával a «Gel»-nek vagy az oldhatat­lan gelatinos aluminiumhidrátnak képződé­sét előidézi, ami mellett a «SOL» képző­dése közbenső állapota csak átfutólag lép föl. Mielőtt a «SOL» vagy «gel» képződés folyamata végbe mehetne a kezelendő fo­lyadékban esetleg jelen lévő sav, vagy al­káli, valamely alkalmas anyagnak hozzá­adása által semlegesítendő, ami mellett pl. aszerint, amint szükséges alkálit vagy savat használunk. Szabad alkáli úgymint nátron vagy kálihidrát túlmány különösen keve­rendő el, mivel ez a «Gel» képződését meg­gátolhatja. Ha a lecsapódást meggátló anya­gok, pl. enyv, gelatin, vagy hasonlók fog­laltatnak a kezelendő folyadékban, úgy ez nátriumkarbonát, tannin, vagy hasonló más anyag hozzáadagolásával kell semlegesíteni a «Gel» képződés megkezdése előtt. Ha a folyadékban lévő idegen testekből és az adalékokból keletkezett vegyületek könnyebbek, illetve kisebb fajsúlyúak, mint a derítendő folyadék, így pl. zsiradék, olaj, vagy hasonlók úgy a folyadék fölszínén úszó réteg keletkezik, amely az előzőkben fölsorolt anyagokat tartalmazza. Ha a kezelendő folyadékhoz egy már előre elkészített gelatinos csapadékot adunk és ezt megfelelő kavarás segélyével egyen­letesen elosztjuk, úgy az idegen testek ki­választása centrifugális erő segélyével gyor­san eszközölhető, míg oly esetekben, amikor & folyadék nagyon zavaros vagy nagy mennyiségű idegen alkatrészt tartalmaz az ilyen folyadékot centrifugál erővel lehet a «Gel» képzést megelőzőleg kezelni. Ilyen esetekben a kiválasztófolyamatot határozott lecsapó képességgel biró elektrolitikus anya­goknak, pl. aluminiumnak, vagy magnézium­szulfátoknak és hasonlóknak, hipermangás­savaskáliumnak kis mennyiségben, pl. öt szemcsét a folyadék litere számára adago­lunk hozzá. Kitűnt, hogy víznek kezelése az előzők­ben leírt porral erőteljes kezelés után a «Gel»-képződés folytán jó ízű derített ivó­vizet szolgáltat, mivel a vegyfolyamat foly­tán előálló kálciumszulfát vizes oldatban aránylag nehezen oldható, míg az alumi­niumhidrát, vagy pedig a «Gel» teljesen oldhatatlanok. A reakciót nem szabad azon pillanaton túl folytatni, amelyen egy cse­kély lúgosság lép föl, ami fenoftaleinnel mutatható ki. Különösen zavaros folyadék esetén nem szükséges literenkint több mint egy fél gramm port, tehát egy: kétezred súlyrészt hozzáadni és a kavarást 30 má­sodpercig, ha a porban háromszorannyi mész foglaltatik, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy a jelenlévő aluminiumszulfát semle­gesíttessék. Tengeri víz, igen kemény víz, vagy ha­sonló jellegű vizek esetében a derítés előtt nátrium, vagy káliumkarbonát hozzáadása által az oldható sók, vagy meszek, a mág­nézium, az aluminiumvas és az oldható kovaföldek, valamint az ólom és egyéb ha­sonló idegen alkatrészek, amennyihen ezek oldott állapotban vannak jelen, oldbatlan karbonátokká lesznek változtatva, vagy pe­dig, amennyiben ez kívánatos, oldhatatlan sókká. Ezen oldhatatlan sóknak lecsapása a «Gel» képzéssel kapcsolatban centrifugál hatás által gyorsítható. A mágnéziumnak, vasnak, vagy*aluminiumsóknak oldott álla­potban való jelenlétét, vagy ezen anyagok­nak hozzáadagolását a «Gel» képződés meg­könnyítésére használhatjuk föl, amennyiben alkalmas hidrátokat, pl. nátron, káli vagy ammóniák adagoltatik hozzá és ezután a derített és megpuhított vizet használat cél­jaira lefolyatjuk, vagy pedig amennyiben

Next

/
Thumbnails
Contents