54011. lajstromszámú szabadalom • Újítások cséplőgépeken
— 2 — jában rakódik a deszkára és a (17) szitára. Utóbbi tehát már kezdettől fogva vastag pelyva- ép magvakkal kevert úgynevezett törekréteggel van födve. A terménynek a (17) szita lyukain keresztül való további mozgásánál különíti csak el a ventilátor által befúvott légáram a törekeb és a pelyvát egymástól és távolítja ezeket el a (18) léc széle fölött. A gyakorlatban erősen súrlódó szalmánál, kalászos gabonánál és a dob intenzív táplálásánál igen rossz cséplési eredményt érünk el és még kedvező föltételek mellett is sok mag megy a pelyvával veszendőbe. A cséplőgép ilyen hátrányos működési mó,dja főleg két okra vezethető vissza, nevezetesen a szekrény szélességi irányában egyenlőtlen fúvó hatásra és arra, hogy a szitának vastag pelyvaréteggel födött nyílásai folytán a ventilátor által befúvott levegő a termék mozgási irányával majdnem párhuzamos irányt vesz föl, mely termék a (17) szita végén lecsúszik és a (18) lécen korábban összegyűl, mintsem a magvaknak idejük lenne a szitán keresztülesni. A fúrióhatásnak sem gyöngítése, sem erősbítése által ki nem küszöbölhető e hátrány, mert a gyöngébb szél a szekrény gyorsabb eltömődését teszi lehetővé, míg az erősebb szél a pelyvával együtt a magvakat is kifújja a léc fölött. így te-hát a két hátrány főleg abban áll, hogy a szita pelyvával rakódik tele és így föladatát nem teljesítheti kellőképen. A jelen találmány célja az alsó rázószekrény szitáját a nagy tömegű pelyvártól a lehetőséghez képest megszabadítani, mely célra a termék útjában olyan szerkezet van elrendezve, mely a magvakat a pelyvától bizonyos mértékben elkülöníti úgy, hogy a (17) szitát a pelyva fölösleges mennyiségei nem terhelik és így az föladatát könnyebben, teljesítheti és a cséplési eredmény magvakban úgy menynyiségi, mint minőségi tekintetben jobb. A mellékelt rajzon a jelen találmány egy kiviteli alakja van bemutatva. Amint az 1. ábrából látható, nem jut a ventij látor által befúvott egész légmennyiség a szita alá, amint az eddig történt, hanem a légáram ©gy (19) csappantyú és egy ékalakú (20) válaszfal segélyével kiét áramra oszlik szét, melyek egyike a szita alatt, másika pedig a szita fölött halad. A (19) csappantyú és a (20) válaszfal ismert módon a (21, 22) határhelyzetek közt bármilyen helyzetbe beállítható. Egy ilyen , berendezésnél a termény, miután annak egy része a fölső nagy (5) szitán és a (15) gyűjtői eneken, másik, nagyobb része pedig a (7) gyűjtői eneken és a (8) lyukon keresztülhaladt, a (22) csatornába jut és erről egy sor (23) fogra csúszik le, mely fogak vízszintes síkban folytonosan lengő ide-oda (jobb-bal) mozgást végeznek. A (19) csappantyú fölött elhaladó légáram tehát :a terményt röptében éri, mikor is a könnyebb termény egy (24) kiegészítő fölületre hull, mely a gép falaira ismert módon, (25) hornyok és (26) csapok segélyével van erősítve. A könnyű termény ily j módon már előzetesen elkülönül a nehe| zebb cséplési hulladékoktól, míg a magvak, nagyobb fajsúlyúknál fogva, az állandóan tisztán maradió (17) szitára hull-1 nak és így könnyen és gyorsan átszitáltainak, mire azok a rázószekrény alsió szitáján hullnak keresztül. A (23) fogak lengő mozgásai elősegítik, hogy a (19) csappantyú és a (20) válaszfal fölött tovahaladó légáram a (15) gyűjtőfenékről lecsúszó tefrményt nem szakadatlan tömeg alakjában, hanem szétszórt állapotban éri. Eközben a szél a könnyebb részecskéket röptében magával viszi és közvetlenül a (18) léc széllé fölött tova-i fújja anélkül, hogy az a (17) szitát terhelhetné. Ilyen berendezés mellett, föltéve, hogy intenzivebb munkára van szükség, a fú-I rást erősbíteni lehet anélkül, hogy tartani kellene attól, hogy a pely vával együtt magvak is vitetnének tova. E célra azonban a (l; x csappantyút és a (20) válaszfalat annyira lefelé kell forgatni, hogy a légáram nagyobb rész» a (23) fogak közt menjen át és a pelyvát a (24) fölületre
