54001. lajstromszámú szabadalom • Személyközlekedésre való vasúti végállomás

- . 8 — , az új hídnak a New-York-i végállomáson lévő följáróihoz fognak szállíttatni a honnét az utasok az utcára juthatnak, anélkül, hogy azokba az utasokba ütköznének, akik az állomási épületbe léptek, hogy Brooklynba való utazás céljából a régi híd följárócsoportjainál készen álló üres vonatokba szálljanak ; az utasok Brooklynban a megérkezés után szintén a régi Brooklyn-híd végállomásán lévő följárócsoportokon hagyják el a vonatokat. A följárók leírt elrendezéséből kitűnik, hogy egy utas sem léphet a vonatba, míg ez az új híd följáróinál áll, hanem az utasnak várnia kell, míg a vonat a régi híd . följáróihoz irányíttatott. Ugyanez vonatkozik természetesen mindkét végállomás egymásnak megfelelő följáróira, minthogy a különböző följárókhoz, valamint az egyik följárótól a másikhoz vezető váltó vágányok oly eszközöket képeznek, melyek segélyével a vonat az egyik állomásba befutva, ezen állomás följárócsoportjainak egyikéhez vezethető és melyek segélyével a két följárócsoportot összekötő váltók az egyik csoport tetszés szerinti följárójától a másik csoport tetszés szerinti följárójához vezethető, mimellett a kocsik állandóan előremozognak. Ez a berendezés azzal az előnynyel. bír, hogy a kocsik mindkét csoport tetszés szerinti csoportjához és különösen egy időnként üres följáróhoz vezethetők, ha többi följárók éppen el vannak foglalva. Ha az esti órákban a New-Yorktól Brooklyp felé igyekvő utasok torlódása magszünik, akkor a vonatok haladási irányát; ,megváltoztatjuk, azaz a Brooklynban föl-' . szálló utasok kizárólag a régi hídon és en. nek följ.áróihoz szállíttatnak, míg a New: .Yorktól Brooklynba igyekvő utasok mind. nyájan az új hídon szállíttatnak. A fönti leírásból kitűnik, hogy a könnyű; forgalomnak a torlódási időpontban a régi hídra való terelésén és ezen időpontban a! régi hídon az összes vonatoknak egyazon: irányban való vezetésén kívül a régi hídnak teljesítőképesége is növeltetett, amenynyiben e hídon nagyobb számú körúti- és magas vasúti, vonal utasai szállíthatók Brooklynba, mimellett a teljesítőképesség növelése anélkül lehetséges, hogy ».különböző kocsiknak vagy vonatoknak oly sűrűn kellene egymásra következniök, mint eddigelé. Ennek oka abban áll, hogy a vonatok mindkét hídon való állandó mozgásuk folytán gyorsan vezettetnek az új híd följáróihoz, valamint a végállomásokon az egyik följárócsoporttól a másikhoz. A találmány továbbá azt célozza, hogy a följáró közelében a torlódási időpontok között tartalékkocsik tartassanak készenlétben úgy, hogy azok szükség esetén azonnal kéznél vannak; e célra a kocsik időnként a hídvágányokról az első és második emelet két szembenfekvő följárócsoportja között lévő (föl nem tüntetett) vágányokon vezettetnek. A rendelkezésre álló tér nemcsak e célra elegendő teljesen, hanem még további kocsik fölvételére is helyet ad, mely kocsik ily módon a két végállomáson kivételes esetekre készen tarthatók. Az utóbb említett célra a (104) alapon (7. ábra) (föl nem tüntetett) vágányok vannak elrendezve ; a (104) alap a földszint fölszinénél mélyebben fekhetik. Ezek a vágányok váltók által vannak a hídvágányokkal összekötve, vagy pedig a kocsik fölvonók által a magasabban fekvő vágányokhoz emelhetők, mimellett a fölvonók természetesen megfelelő vágányrészekkél látandók el. A hídvágányok és följárók leírt elrendezéséből kitűnik, hogy a régi híd följáróinak befogadóképessége megkétszereződött, anélkül, hogy az ezen följárók részére szükséges tér csökkentetnék. Kitűnik továbbá, hogy az új hídnál nagyobb számú, jelentékenyen nagyobb befogadóképességgel biró följáró, valamint ezek részére való be- és kijárat alkalmaztatok. Ezenkívül az állomásokon az érkező és induló utasok nem ütközhetnek egymásba, miáltal a forgalom lebonyolítása természetesen megfelelően gyorsabb. Végül a vonatok állandó mozgás^ folytán mindegyik vonat menetrendjében egy percnyi időt nyerünk, mely időtartam jelenleg azzal telik el, hogy a vonatnak az állomásba való befutása után a kocsivezető-