53785. lajstromszámú szabadalom • Sűrűségmérő folyadékokhoz

léptékkel ellátott vége ismert módon ferdén áll, hogy a léptékbeosztás osztás vonalai között a közöket nagyobbíthassuk. Eme berendezés működési módja a következő : Ha a (D) tartályt folyadékkal, pl. 4° C. hőmérsékletű vízzel megtöltjük és az alsó (A) harang a vízbe merül, a (D) tartályban fölemelkedő víz az (a) csővezetékben a levegőt összenyomja úgy, hogy a (c) tartályban a kéneső szintje a légnyomás által közvetített növekvő folyadéknyomás mérvében sűlyed, a (d) emelkedőcsőben pedig emelkedik. Abban a pillanatban, melyben a (D) tartályban a víz szintje a fölső (B) haragot eléri, vagyis az (a) csővezetékben uralkodó légnyomás 1 m. vízoszlop nyomásával válik egyenlővé, s kénesőoszlop az emelkedőcsőben a lépték (0) pontját éri el. Ebben a pillanatban a kénesőoszlop is 1 m. vízoszlopnak tart egyensúlyt vagyis a (c) tartályban és a (d) emelkedőcsőben levő kénesőoszlop jelenlegi szintje között a •magasság különbség 76 mm. a (D) tartályban levő vízoszlop magassága, még inkább \ növekedik, a (d) csővezetékben levő levegő is nyomás alá kerül és ez a nyomásnövekedés az emelkedőcsőben levő kénesőre is átterjed és ezt visszaszorítani törekszik, de minthogy ekkor az (a) tartályban ugyanily mérvű nyomásnövekedés lép föl, attól a pillanattól, melyben a fölső harang is vízbe merül, a kénesőoszlop az emelkedő csőben el nem mozdul, föltéve, hogy a (D) tartályban lévő folyadék sűrűsége meg nem változik. Ha a tartályba víznél kisebb sűrűségű folyadékot töltünk, az (E) (1 m.) ma.gasságú folyadékoszlop nyomása kisebb magasságú kénesőoszlopnak tart az emelkedőcsőben ellensúly, vagyis a kénesőoszlop végpontja a lépték 0 pontja alatt (a) oldalon fekvő pontra fog beállani, míg ha a folyadék sűrűsége a 4° C. hőmérsékletű Tizénél nagyobb, az (E) (1 m.) magasságú folyadékoszlop nyomása is nagyobb, mint az ugyanily magas vízoszlopé és az emelkedőcsőben a kénesőoszlop vége a 0 pont fölött (a + oldalon) fekvő pontra fog beállani. Valamely folyadék sűrűségét ezért adott (E) magasságú folyadékoszlop nyomásával mérjük. Az (a) és (b) vezetékeket nem kell a (D) tartályba szerelni, lehet ezeket a végeiken célszerűen kiszélesedő vagy harangokkal ellátott csővezetékeket a (t) rudakra stb. egymástól bizonyos (E) távolságban fölszerelni (6. ábra) és az ekként egymástól meghatározott távolságban csővégeket, illetve harangokat a valamely tartályban lévő folyadékba bemeríteni. A 8. ábrán pl. egy a (K) főzőüsttel vagy más hasonló berendezéssel közlekedő (Dl) tartály látható, melybe az egymástól meghatározott távolságban fekvő harangpárokat bemeríthetjük, ha az (A, B) csővégeket a főzőüstbe közvetlenül beépíteni vagy bemeríteni nem lehet. A leírt mérőberendezés lehetővé teszi, hogy a folyadék megmérendő sűrűségét valamely, a mérés helyétől tetszőleges távolságban fekvő ponton is jelezhessük, ehhez csak az szükséges, hogy a harangpárt a jelzőberendezéssel megfelelő bosszú| ságú (a, b) csővezeték útján kapcsoljuk össze. Az (s) lépték (2. ábra) beosztása teljesen tetszőleges lehet, pl. súlyegységek vagy Beaumé-, Balling-, Beck-, Brix- stb. féle fokok szerint történhetik, fölszerelése pedig olyan, hogy azt pl. (f) ütközők fölhasználásával könnyen és gyorsan ki lehessen váltani. A 6. és 7. ábrán a 2. ábrán látható jelzőberendezés oly foganatosítási alakját mutatjuk be, melynek segélyével a folyadék sűrűségváltozását papírcsíkon fotografikus úton önműködően lehet följegyezni. Ebből a célból a följegyzőberendezés fényzáró (G) tokba van zárva, a (d) emelkedő cső mögött pedig egy ehhez hozzásimuló, fényérzékeny (r) papírcsík van elrendezve, melyet az (u) óramű mozgat az emelkedő cső előtt. A (D) tokot lezáró (P) födőlemeznek a (d) emelkedő cső előtt elhaladó (p) hasítéka van, melyen át az emelkedő cső mögött fekvő fényérző papirt fény érheti. A papir előnyösen idő- és fokbeosztással van ellátva. A fényhatás a mindenkori kéneső oszlop-