53766. lajstromszámú szabadalom • Repülőgép
tollakat úgy készítjük, hogy keskeny, könyxiyü, alkalmas anyagú léeeeskéket (23) sza-" lag révén kötünk egy (24) szárra s az egészet még ragasztószerrel is biztosítjuk. Széles tollak létesítésekor a (22) pálcákat fölhasítjuk (14. ábra) s a (25) végeket 90°-kal elcsavarva rögzítjük a (24) szárra, miáltal lényeges merevséget érünk el. Minthogy a találmány szerinti szárnyalaknál a (2) és (3) lapokra ható fölhajtóerő azon reakciós hatás folytán létesül, melyet a középső (1) rész röpüléskor kifejt, egyenlőtlen fölhajtást azáltal egyenlíthetünk ki vagy létesíthetünk, liogy a hátsó szélét az (1) lapnak emeljük vagy sülyesztjük. E célból a 15, 16. ábrák értelmében az (1) rész (27) tőkéjének alsó <26) részére a (28) kar révén a (29) zsinór hat s a (26) részt húzáskor közelebb hozza ÍI (30) szárnykarhoz, vagy fordítva, miáltal a (27) tőke alsó vége sülyed vagy emelkedik. A szárnyak összerakása céljából célszerű a szárnykart három (10, 7) és (31) részből csuklósan kiképezni (17., 18., 19. ábra). A belső (10) karrészt a (19) testtel kapcsoló első csukló két (32, 33) csappal bír; a szárny kar előbbi körül fölfelé, utóbbi körül hátrafelé fordítható. A (10) és (7) karrészeket kapcsoló második csukló egyszerű vízszintes (34) csap körül fordul, míg a (7) és (31) részeket összekötő harmadik csukló oly elrendezésű, hogy a (31) szárnyrész hátraforgatásakor a (35) csapon függélyesen is eltolódik, mely célból a csukló külső része a (36, 37, 38, 39) ferde síkokkal van •ellátva (18., 19. ábra). A 18. ábra a két -csuklófelet egymás alatt, vagyis visszafordított (31) rész esetén tünteti föl. 19. ábra íiz alsó csuklórész alulnézete. A szélső szárnyrész hátraforgatásakor tehát az a középső rész alá tolódik. Hogy a (3) és (1) részek is könnyen legyenek összerakhatok, a középső (7) karrész (81) végtolla és a (31) karrész első (82) tolla között nagyobb (83) közt hagyunk, miáltal a harmadik csukló ferde síkjai segítségével a (3) szárnyrész a középső (1) szárnyrész alá fér. Teljesen összehajtott szárnyak esetén a középső (10) karrészek ferdén fölfelé nyúlnak, a középső (7) rész lefelé van hajlítva, míg a (31) rész hátra és lefelé van fordítva a (10) és (7) részek közé. A (10, 7, 31) szárnykarok a (19) testtel a (44, 45, 46) görgőkön vezetett (40—43) acélhuzalok révén úgy vannak kapcsolva, hogy a (19) test (47) és (48) pontjaihoz erősített huzalok a (10) karrész emelésekor vagy sülyesztésekor a (7) és (31) karrészeket vagy a kifeszített, vagy az összehajtott helyzetbe hozza, minthogy a (48) ponttól a (15) görgőn át a (34) csap alatt vezetett (41) huzal a (7) kar (49) pontjához, a (43) huzal pedig a (46) görgőn át a (31) kar (50) pontjához van kapcsolva. Az (50) pont a (Ül) kar hátsó oldalán fekszik. A (31) karrész kifeszítésére a (42) huzal, a (19) test (47) pontjától a (44) és (46) görgőkön át vezet a karrész mellső (51) pontjához. A (40) huzal a (£4) görgőn át visz a középső (7) karrész (52) pontjához. Ha tehát a (10) karrészt fölemeljük, a (7) karrész külső vége lemozog, a (31) karrész pedig visszafordul és ezáltal az egész szárny három rétegbe hajlik össze. A gép gyors összehajtásának megkönnyítésére célszerűnek bizonyult a 20. ábrabeli horog. Az (53, 54) huzalvégek az (56) horog (55) fejében végződnek, melynek (57) nyelét az (58) spirálrúgó veszi körül; ennek egyik vége az (53) huzalhoz, másik vége pedig az (55) horogfej (59) furatába van erősítve. A horognyélnek a rúgóhoz fekvő oldala a (60) rovásokkal van ellátva. Repüléskor a két huzalt a kampó a rajz szerinti feszített helyzetben tartja. A szárnyak összehajtásakor az (58) rúgót kézzel kiemeljük az (59) furatból és annyira hátra toljuk, hogy az (57) horgot hátra hajthatjuk. Az excenterhatás folytán a huzalok ekkor kivánt mértékben meglazulnak. A huzalfeszítés fordítva történik. Az (58) spirálrúgó oldása könnyen megy közzel, ellenben fűhöz vagy ágakhoz való súrlódáskor nem nyílik. A spirálrúgó helyett belső csavarmenetes gyűrűt is alkalmazhatunk, ha a horognyél (57) hátán megfelelő csavarmeneteket alkalmazunk. Minthogy az ilyen repülőgép rendkívül nagy statikai stabilitással bír, repüléskor
