53766. lajstromszámú szabadalom • Repülőgép
— £ — általában nem szorul kormányzásra. Az j esetleges szükséges kormányzás a kezeket egészen szabadon hagyja. A 21. ábrán a (64) kormányrúd a (61) hüvelyben van, melynek két fölnyúló (62, 63) karja a pilóta bal vállát fogja közre. A (64) rúdba eltolódhatóan erősített (65) vezetékrúd a (19) testre szerelt (66) csuklóhoz van kapcsolva. A (64) rúdon csúszó (67) hüvelybe akasztott (68) és (69) huzalok közül előbbi a baloldali (70) görgő körül a jobb szárnyhoz, a (69) huzal pedig a jobboldali (71) görgő körül a bal szárnyhoz megy és ott a 22. és 23. ábra értelmében fölhajlítható szárnyvégeket működtetik. A (68, 69) huzalok ezenkívül oly emelőkkel is lehetnek kapcsova, melyek a 15., 16. ábra értelmében a középső (1) szárnyrészek hátsó széleit emelhetik vagy sülyeszthetik. E célból a (68, 69) huzalokhoz a (28) karok vannak erősítve (16. ábra) s mindegyik (68, 69) huzal a külső (21) szárnyvéget működtető (74) huzalban végződik (23. ábra). Ha a pilóta testét előre vagy hátra mozgatja, a (61) rúd mellső végére erősített (72) és (73) huzalok előre vagy hátra tolatnak s ezáltal a két szélső szárnyvég tollait egyidőben hajlítják el. E huzalok a (18) vízszintes kormány föl- és lehajlítására is hasznosíthatók. A (68, 69) huzalok tehát egyrészt az (1) szárnyrészek hátsó szélének elállítására, másrészt pedig oldalkormányzásra szolgálnak, amennyiben a pilóta jobbra vagy balramozgásakor csak a jobb ill. bal szárnyvég mozgattatik. A (72, 73) huzalok ellenben a magassági kormányzásra szolgálnak, amennyiben a pilóta előre vagy hátramozgásakor a szárnyvégeket egyidejűleg emelik vagy sülyesztik. A (72, 73) huzalok is a (74) huzalokba mennek át (23. ábra). A (21) hátsó szárny csúcsok tollainak szárai zsinórrendszerrel vannak kapcsolva (23. ábra). Ha a (74) huzalt megfeszítjük, először a külső rész görbül befelé s ezután görbülnek a beljebb eső részek, mert a (74) huzal a (75) és (76) huzalokra, előbbi a (77) és (78) huzalokra, a (77) huzal pedig a (79, 80) ágakra oszlik. A 22. ábrából látjuk, hogy miként hajlik föl húzáskor a szárnyvég, A repülőgép (19) teste (11. ábra) elől meglehetősen tompa, hátul ellenben karcsú, alsó hátsó (20) lapja azonban meredeken hajlik fölfelé, míg a fölső (85) rész lapos. Ezen alak folytán a test hátsó szélén áramló levegő fölfelé irányíttatik s ezáltal állandó nyomást gyakorol a (18) vízszintes kormányra. Ezen alulról fölfelé irányuló légáram azonban a testre előre irányuló reakcióhatást is fejt ki, miáltal a homlokellenállás csökkentetik. Minthogy a (18) kormány alulról állandó nyomást kap, oldalkormány gyanánt is használható, ha a testtengellyel párhuzamos tengely körül elfordíthatóan képezzük ki. A test (84) fejét kellő helyeken átlátszó anyagból készítjük, ezenkívül oldalt és a pilóta feje fölött is átlátszó anyagú lapokat alkalmazunk, hogy a pilóta eső stb. ellen védve legyen. A korábban ismertetett szárnyalaknak megfelelően nagy hatású légcsavart is létesíthetünk (24., 25. ábra). Hogy a propeller (88) csúcsának ütközésekor ne áz egész propeller törjön el, e csúcsot a 25. ábra értelmében (88) bemetszésekkel látjuk el. A propeller oly alakú, hogy a szárnyaknál ismertetett, lényegileg egy síkban fekvő profilok a forgás és haladási sebesség eredője tekintetbevételével vannak a propellerszárnyakon elrendezve, mimellett a centrifugális erők is tekintetbe veendők. Sárkányok, valamint sikló léggépek és gummiszalagos vagy rúgós légjármű-modellek szintén célszerűen láthatók el a találmány szerinti szárnyalakkal, miáltal siklószögük előnyösebb lesz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Repülőgép, jellemezve azáltal, hogy a (19) test két oldalán elrendezett tartólapok középső (1) része magasabban áll, jobban előrenyúlik és a (4) vízszintessel nagyobb szöget zár be, mint a kifelé és befelé szomszédos (2, 3) laprészek, melyeknek külső részei kisebb-nagyobb^ pozitiv vagy negatív beallíthatási szöggel bírnak, (11) hátsó részük azonban vízszintes beállítású. 2. Az 1. alatt igényelt repülőgép foganato-