53219. lajstromszámú szabadalom • Mótoros kocsikból álló vasúti vonat

_ 4 — pontjától távolabb fekvő oldalán. Ha a kanyarulat éles, akkor a külső dörzsfej teljesen elválik a vele rendesen érintkezésben lévő dörzslemeztől és ez esetben az egész kompresszió a másik dörzsfejre hat. Minthogy a dörzsfejek nem a lokomotiv középvonalában vannak elrendezve, ennélfogva a föntemlített kompresszióerők a két egységes felet egy vonalban igyekezik tartani és jelentékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a mellső fél a vontatott felet vezesse, amikor a lokomotiv kanyarulatban halad. Áz a tény, hogy a dörzsfejek a két egységes felet egy vonalban tartják, nyilvánvalóan hozzájárul a két egységes fél egymásra torlódásának elkerüléséhez, mimellett a fejek és a lemezek közötti súrlódás arra szolgál, hogy az egységes feleknek egymáshoz képest reativ elmozgását megakadályozza. A 6. ábrán föltüntetett általánosan ismert Westinghouse-féle súrlódó ütközőszerkezet több (52) surlódósávból, egy (53) megeresztőcsapból, (54-) ékből, (55) megeresztőrugóbói, (56) segédmegeresztőrugóból, a kezdeti kompressziót előállító (57) rugóból, a kezdeti kompresszió létrehozásában közrejátszó (58) segédrugóból és a hengeres (59) testből vagy öntvényből áll, melyben a föntemlített részek vannak elhelyezve. Az ütközőszerkezet kiképzése nem tartozik a találmány keretébe és a föltüntetett helyett más alkalmas szerkezet is alkalmazható a találmány keretén belül. Megjegyzendő, hogy a találmány nincsen a részeknek föntleírt és a rajzokon föltüntetett különleges szerkezetére és elrendezésére korlátozva, amennyiben a föltüntetett és leírt kivitel inkább csak a találmány gyakorlati foganatosításának példáját mutatja és a szerkezeten számos módosítás eszközölhető anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Több, két egységes félből álló jármű vagy egy mozdony által képezett vasúti vonat, mely egységes felek vonórudak segélyével vannak egymással összekötve, melyeknek húzása súrlódó ellenállások által vitetik át, mimellett mindegyik jármű vagy egységes fél ütközőberendezéssel és dörzsfölülettel bír, melyek a szomszédos járművön lévő dörzsfölülettel és ütközőberendezéssel állnak kapcsolatban, jellemezve azáltal, hogy az egyes járműveken lévő ütközőberendezés és a vonórúd végei súrlódási ellenállás által vannak egymáshoz kötve, mely előre meghatározott mértékig összenyomható és nem gyorsított vagy nj xgalmi állapot mellett a vonórúd feszültsége ütközőnyomás által van egyensúlyozva, mely önműködően növeltetik, ha a vonórúd feszültsége nagyobbodik, míg a járművek előre meghatározott mértékig különváltak, mire az ütközők érintkezése megszűnik, azon célból, hogy a maximális ütközőnyomás éressék el, ha előre meghatározott vonórúdfeszültség lép föl. 2. Az 1. igénypont szerinti vasúti vonat kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (11, 12) vonórudak (13, 14) fejekkel csukiós kapcsolatban állanak, melyek (15, 16) ütközőkre támaszkodnak, melyek a súrlódó ellenállásnak működő tagjával kapcsolatban állnak, mimellett a vonórudak végei a járművázban lévő (28) vezetékekben vannak alátámasztva, hogy a vonúrudak szabadon befelé mozoghassanak úgy, hogy azok az ütközéssel szemben nem fejtenek ki ellenállást. 3. A 1. és 2. igénypont szerinti vasúti vonat kiviteli alakja, jellemezve (29, 30) ékek által, melyek a súrlódási ellenállás kezdeti összenyomásának előállítására szolgálnak és a járművek összekapcsolása után utólag eltávolíttatnak. 4. Az 1. és 2. igénypont szerinti vasúti vonat kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (25, 26) ütközőberendezésnek kifelé való mozgása (29, 30) ékek segélyével határoltatik, melyek a jármű vázában lévő (36) hasítékokba kapaszkodnak.