53022. lajstromszámú szabadalom • Tagozott szíj

szögállásban illeszkednek a korongokhoz. Ennek folyományaként ezen merevítő fémszalagok igen elgyöngülnek és hamarosan elszakadnak, amikor is a szíj hasznavehetetlenné válik. Javaslatba hozták továbbá a szíj hosszirányú szalagjainak párosával, egymást keresztező hajlékony szalagok segélyével val,ó összekapcsolását; az utánaengedő szalagok segélyével ekként összekötött, vagyis egymástól úgyszólván függetlenné vált hosszszalagok azonban igen különböző magatartást mutattak, amennyiben a csúszások igen szabálytalan viszonyok között állottak elő; kitűnt, hogy éppen úgy, mint az ! előbb fölsorolt esetekben, a hosszirányú szalagok külön-külön nyúlnak meg és hogy ekként a mozgásátvitel igen szabálytalan nul történik. Ezzel szemben a találmány tárgya azáltal tűnik ki, hogy annál a szíjat alkotó hosszirányú szalagok merev fémlamellák segélyével vannak egymással összekötve, anélkül, hogy a szalagelemeknek a korongokhoz való illeszkedési képessége csökkentve volna. A találmány szerint összekötő fémlamellák segélyével teljesen egyöntetű, deformálhatatlan szíj létesíthető, melynek összes részei igen szilárdan vannak egymással egyesítve. A csúszások, me- ! lyek elkerülhetetlenek, igen szabályosan j létesülnek és így állandóan azonos mozgás- ' átvitel biztosíttatik. Azonkívül a szíj tartóssága tetemesen meg van növelve, mert az többé sem deformációknak, sem ele- j ménként különböző megnyúlásoknak nincsen 'alávetve. A találmány szerint ugyanis a hosszirányú szalagelemek4

'között összeköttetést létesítő merev lamellák nem közvetlen szögecskötés segélyével, hanem utánaengedő részek közvetítésével vannak a szalagelemeken szilárdan megerősítve és ezekkel azonos irányban elrendezve; ezen közbeiktatott, utánaengedő részek, melyek egyébként épp oly kevéssé deformálhatok, mint a szíjnak egymással párhuzamos szalagelemei, végeik között, melyekkel azok a szalagelemeken meg vannak erősítve, kissé kiemelkednek, amikor is ezen kiemelkedő részekre vannak a merev .fémlamellák szögecsek segélyével fölerősítve. A találmány tárgyát képező tagozott szíj, mely az eddigi ily szíjakkal szemben a már említett előnyökkel és még leirandp részleteivel tűnik ki, a mellékelt rajzban két foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra metszet a 2. ábrának M—M vonala szerint, a 2. ábra részleges fölülnézet, a 3. ábra metszet a 2. ábrának N—N vonala szerint, a l 4. ábra oly foganatosítási alaknak harántmetszete, melynél a harántlamellák több, egymással csuklósan összekötött részből állanak. Az 5. ábra a találmány szerint szerkesztett szíjat az annak segélyével egymással öszszekötött kúpos szíjdobokon láttatja oldalnézetben, a 6. ábra metszet az 5. ábrának P—P vonala szerint, ahol is a hosszirányú szalar gok, az ezekhez erősített utánaengedő részek és az összeköttetést létesítő merev lamellák azon pillanatnak megfelelő viszonylagos helyzetben vannak szemléltetve, melyben a lamellák a szíjdobokra ráfut-i nak. I A szíjat alkotó, hosszirányú (A) szalag-i elemek (1. ábra) azon részeiken, melyeknél a merev (b) összekötő lamellák alkalmar zandók, a bőrből vagy más utánaengedő j anyagból készült (B) részeket hordják, rae| lyeknek végei az (A) szalagokhoz oda van| nak varrva (3. ábra), míg azoknak közr benső része kissé kiemelkedik úgy, hogy a harántlamella és az (A) szalag között az (a) hézag marad fönn. A hosszirányú szalagoknak egymással való összeköttetésére szolgáló, merev (b) fémlamellák ezen kiszögelő (B) részekre a | fc) szögecsek segélyével vannak fölerőj sítve, ahol is a szögecselés akként van foganatosítva, hogy a (b) lamellák akadálytalanul képesek azon szögállásokat elfoglalni, melyeket az (A) szalagoknak a kúpos szíjkoronghoz való jő hozzásimulása meg-