53022. lajstromszámú szabadalom • Tagozott szíj

kiván, mely célb(ól a szögecsek feje nincsen erősen a (b) lamellákra szorítva. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (b) lamellák nem egy darabban, hanem több, egymással a (d) csuklók segélyével összekötött részből vannak készítve oly célból, hogy a szíj képes legyen saját síkjára merőleges irányban utánaengedni, ami különösen oly esetekben előnyös, melyekben a kúpos szíjdobok hengeres részekben végződnek. A csuklós harántlamellákkal birjó szíj igen jól képes egy éa ugyanazon pillanatban a szíjdobnak kúpos és hengeres részéhez illeszkedni, amikor is a szíj harántmetszete tört vonalat mutat, ami azonban a legkevésbbé sem befolyásolja a lamella hosszirányában a pontosan hosszirányú szalagoknak merev kapcsolatát. Az 5. ábra kapcsán, mely a kúpos (C, D) szíjdobokra fölillesztett szíj (A) szalagelemeinek viszonylagos helyzeteit szemlélteti, könnyen belátható, hogy az utánaengedő (B) részek hosszirányban egyáltalán nem nyúlhatnak meg. Azonkívül azok, a merev (b) lamellákkal való kapcsolatuk folytán, egymással mind összeköttetésben állanak. Ekként a 'szíjnak (A) szalagelemei is valamennyien össze vannak kötve egymással úgy, hogy működés közben, az azokra ható különböző erők egyenletesen fognak az egész szíjon eloszlani. A mozgásátvitel munkája bármely megadott időpontban tökéletes szabályossággal érvényesül és így a mozgásátvitelnek állandó sebessége biztosíttatik. A 6. ábra világosan szemlélteti, hogy abban a pillanatban, amelyben a merev (b) lamellák a kúpos szíjdobokra ráfutnak, az utánaengedő (B) részek és maga a szíj közötti hézagok egymással nem azonosak; más szóval a hosszirányú (A) szalagok tényleg pontosan érintkeznek a szíjdobokkal és a merev (b) lamellák ezen szalagok síkjához szög alatt hajolnak, vagyis a dobokra való ráfutás pillanatában a (b) lamellák végei távolabb fekszenek a szalagelemektől, mint azoknak középrésze; ekként a középső (B) részek az (A) szalagok és a merev (b) lamellák között összenyomott állapotban vannak. Szióval az a kigorbülés, melynek különben a (b) lamelláknál kellene bekövetkeznie, az utánaengedő (B) részeket fogja igénybe venni;minthogy pedig a (B) részek összenyomását és kigörbülését okozió erő jóval kisebb, mint a szíjfeszültség, a (B) részek utánaengedése egyáltalán nem befolyásolja a szíj hosszirányú szalagjainak a kúpos szíjdobokkal való tökéletes érintkezését, A merev harántliamellák és a szíjnak hosszirányú szalagelemei között, utánaengedő részek közvetítésével létesített összeköttetés folytán, a szögecsfejeknek a kúpos szíjdobokkal való 'fémes érintkezése meg van gátolva, ami még azzal az előnynyel is jár, hogy a szíjnak tökéletes, és egyenletes tapadása biztosíttatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Harántlamellák vagy szalagok segélyével egymással összekötött hosszirányú szalagelemekből álló, tagozott szíj, jellemezve a hosszirányú szalagelemek között oly összeköttetést létesítő, deformálhatatlan, merev, harántirányú harántlamellák által, melyek utánaengedő elemek közvetítésével vannak a szalagelemekhezerősítve, hogy magának az egész szíjnak deformálódása meggátoltassák és hogy a szíj különböző elemeinek a, szíj és kúpos szájdobok közötti benső érintkezés föntartásához szükséges mozgékonysága biztosíttassák. 2. Az 1. alatt igényelt szíjnál a hosszirányú szalagelemek és a merev harántlamellák között létesített kapcsolat, jellemezve bőrből vagy más megfelelő anyagból készült, szintén deformálhar tatlían, a szalagelemek hosszirányában elrendezett utánaengedő elemek által, melyeknek végei varrat vagy más kötés segélyével mereven vannak a szíj szalagjaihoz erősítve, míg azoknak középrészénél a szíj szalagjai és az utánaengedő résznek alsó fölülete között csekély hé-