53014. lajstromszámú szabadalom • Úszótest

Ha az úszótestek, pld. ünnepélyek szá­mára, csak rövid ideig tárolandók, akkor a meggyulladást előidéző anyagokat viaszba, gumiba vagy hasonló tulajdonságú anya­gokba is lehet beágyazni, amikor is arról kell gondoskodni, hogy a burkolat a gáz­fejlődésnél fejlődő hő hatása alatt leol­vadjon. Hogy a káros belső fölhevülés meggátol­tassák és hogy nyugodt világítás biztosít­tassák, a szerkezet továbbá akként van kiképezve, hogy a ráütéssel egyidejűleg a karbidiszap is kibocsáttatik. Ezen célból a kálciumkarbid egy, az iszapot átbocsátó ros­xólyra van helyezve. Ha már most az ütéskor az úszótest szétbontatik, akkor az elhasznált karbidiszap alakjában a létesített nyíláson keresztül a vízbe, 111. az úszótest fenekére hull, ahol az úszótest stabilitását növelő ballaszt gyanánt hat; a készlet pedig utána csúszik. Ezáltal egyúttal lehetővé válik az egész karbidkészletet petróleumba merítve tar­tani, minthogy ez a működés előtt a nyílá­son keresztül elfolyhat. Ekként a használ­hatóságot több évre biztosíthatjuk minden e célból alkalmas anyag számára, melye­ket azonkívül az úszótest használati céljá­nak és szerkezetének megfelelően kicse­rélhetőkké tehetünk és mégis légmentesen elzárva tarthatunk. Elérhetjük pedig azt pld. azáltal, hogy a kálciumkarbidot tartal­mazó tartályt a tartó úszórészre eltávolít­hatóan erősítjük föl és hogy a vízbontó anyagot tartalmazó töltényt vagy kicserél­hetően erősítjük az úszótestbe vagy akként rendezzük el, hogy annak kiürítése és újra­töltése' bármikor foganatosítható anélkül, hogy ezáltal a légmentes elzárás és a vi­lágító testnek működésbe hozatalára szol­gáló szerkezet befolyásoltatnék. Lehet a használandó éghető gáznak csak a használatbavétel pillanatáhan, víznek kál­ciumkarbidra kifejtett hatása útján történő előállítása helyett ballonba töltött vagy komprimált kész acetyléngázt vagy más gyúlékony gázt is használni, mely a ráütés pillanatában kibocsáttatik és meggyulad. Az úszótestet nem kell tulajdonképpeni lángzókkal fölszerelni, hanem elegendő egy­szerű nyílásról gondoskodni, melyet vagy az említett ütés hatása alatt létesítünk vagy mely az ütés után belülről gázzal tápláltatik. Ekként rövidebb ráütés segélyé­vel a gáz számára kivezetést létesíthetünk, a vegyszereket a vízzel való érintkezésre kész állapotba hozhatjuk és az iszap kihul­lását biztosíthatjuk. A mellékelt rajzban a találmány tárgyá­nak két foganatosítási alakja van függélyes hosszmetszetben föltüntetve. A lég- és vízzáróan zárt (a) tartályban (1. ábra) a (b) kálciumkarbid van behe­lyezve, melyből víznek közreműködésével acetyléngáz fejlődik. A kálciumkarbid, a rosta alakjában kiképezett (b) fenéken fek­szik föl. A fejlődő gáz a (c) csőnyíláson távozik el, mely az előnyösen ólomból ké­szült (a) zárral tömítően el van zárva. Az (a) tartályban az (e) kamrák van­nak elrendezve, melyek folytatását csö­vek képezik, melyek egyrészta (c) csőnyí­lás közelében és másrészt az (a) tar­tály alsó részében végződnek, mely kam­rák az üvegből, pléhből, staniolból és ha­sonló anyagokból készült (g) edényeket tar­talmazzák a vízbontó anyagok, mint kálium, foszforkálcium stb. számára. Az úszótest­ben továbbá a (h) tölcsér van elrendezve, mely tömítően van az (a) tartály fenekébe beillesztve és ezen át a szabadba nyílik; ezen tölcsér egy vagy több, az (a) tartá­lyon kívül fekvő (i) harántnyílással és a (k, 1, 1) tövisekkel van ellátva, mely utób­biak a (d) zárral, ill. a (g) edényekkel szemben fekszenek. Ha a (h) tölcsért valamely kemény tárgy­hoz való ütés segélyével az (a) tartály bel­sejébe hajtjuk, akkor a (h) tölcsérnek (i) nyílásai is az (a) tartály belsejébe jutnak és a víznek a tartályba való behatolását le­hetővé teszik, minek folytán a kálciumkar­bidból acetyléngáz fejlődik. A (h) tölcsér­nek a tartályba való hajtásánál a (k, 1, 1) tövisek is előrehajtatnak, amikor is ezek a (d) zárt, ill. a (g) edényeket széttörik úgy, hogy az (a) tartály belsejében gáz fejlődik, mely a (c) csőnyíláson kiáramlik és azon a

Next

/
Thumbnails
Contents