52928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegőnek, gáznak, gőznek beszívására és összenyomására

melynek dugattyúja differenciális dugattyú gyanánt van kiképezve. A találmány könnyebb megérthetése céljából először is a sematikus 1. és 2. ábra magyarázatát adjuk. Az (a) nyomótartály alsó részéhez a szivattyú (b) hengere csatlakozik. A hengerben vagy esetleg a dugattyúban néhány (c) nyílás van, melyek az la. ábra szerint oly módon vannak kiképezve, hogy azokon a beszívandó anyag kontrakció nélkül áramolják a hengerbe, a hengerben lévő folyadék azonban kontrakcióval ömöljék ki, (d) a henger és a nyomótartály között elrendezett szűk keresztmetszetű nyílás. Ezen nyílás keresztmetszete az 1. ábra szerint szájnyílásszerűen, a 2. ábra szerint pedig a dugattyú által működtetett (e) korong vagy hasonló által szűkíthető, mely utóbbi esetben a szűkítés időszakosan történik. A hengerhez a visszacsapó szeleppel ellátott (f) vezeték csatlakozik, mely a friss hűtő folyadék bevezetésére szolgál; azonkívül az (a) nyomótartály átmenő (g) csövekkel látható el, melyekbe hűtő folyadékot vezetünk. Végül az (a) nyomótartállyal két vagy több (b) hengert íb lehet összekapcsolni, melyek egy vagy több fokozatban egymásután kapcsolhatók. A gép működési módja a következő: Ha a dugattyú a fölső holt ponton van, a fölötte lévő folyadékoszlop a nyomótartályban lévő folyadékoszloppal megszakítás nélkül függ össze. Ha a dugattyú lefelé mozog, a szájcső keresztmetszetének megfelelő szűkítése következtében a folyadékoszlop a szájcső alatt azonnal elszakad.' Ennek folytán légüres tér keletkezik, melybe a beszívandó anyag kívülről a (c) nyílásokon a folyadékon át kontrakció nélkül hatolhat be. A folyadékoszlop elszakadását az okozza, hogy a lefelé mozgó dugattyú nagyobb teret szabadít föl, mint amelyet a nyomótartályban fönnálló nyomás következtében a Bzájcgövön beömlő folyadék kitölteni képes. Esután a dugattyú fölfelé mozog és a beszívott anyagot összenyomja. Ha a nyomás a hengerben nagyobb, mint a nyomótartályban, az összenyomott anyag a (d) szájcsövön az (a) nyomótartályba hatol, míg a dugattyú fölött lévő folyadékoszlop és a nyomótartályban lévő folyadéktömeg ismét megszakítás nélkül függ össze, mire a folyamat újból kezdődik. A nyomólöket közben a (c) nyílásokon a kifejtett nyomás következtében folyadék ömlik ki. Ennek pótlására és a nyomótartályból a hengerbe fecskendezett, a beszívott anyagot hűtő folyadék keverése és újból való hűtése céljából a szívó löket közben az (f) vezetékből friss folyadék ömlik a hengerbe, melynek mennyisége a szükséghez képest csap vagy hasonló segélyével szabályozható. Hogy az üzemre nézve előnyös nagy dugattyúsebességet alkalmazhassunk, a folyadékoszlopnak a dugattyútól való, a nagy sebesség által okozott elszakadását és ennek következtében föllépő folyadéklökéseket pedig megakadályozzuk, a folyadékoszlopnak a nyomótartályban lévő folyadéktömegtől való elszakadását csak akkor engedjük bekövetkezni, ha a forgattyúmű szabályai szerint a dugattyú már kevésbé gyorsított vagy előnyösebben már lassított mozgásban van. Ezt a 2. ábra szerint azáltal érhetjük el, hogy a szájcsőnek a folyadékoszlop elszakításához szükséges szűkítését a dugattyú által működtetett (e) korong segélyével csak akkor eszközöljük, ha a dugattyú középső helyzetéhez közel már kevésbé gyorsított vagy már lassított mozgást végez. A nyomólöket közben a nyomótartályból a hengerbe visszaömlő folyadék mennyiségének csökkentése céljából az (e) korong helyett a (h) dugattyús tolattyú (3. ábra) is alkalmazható, melyet szintén a dugattyú működtet. E tolattyú alsó végén csillagalakúan van kiképezve, az (i) dugattyúval állíthatóan vagy szilárdan van összekötve és az (a) nyomótartály és a (b) henger között lévő szájcsőben kis hézaggal vagy anélkül mozog. Az utóbbi esetben a (h) tolattyú hengeres része hosszirányú hornyokkal van ellátva, melyek a kellő mennyiségű folyadékot az (a) nyomótartályból a (b) hengerbe bocsátják. Ha a tolattyú kis hézaggal fölfelé mozog, a folyadék finom hen-