52891. lajstromszámú szabadalom • Gép földnemek kiemelésére csákánykapák segélyével

pontja a kerékkoszorú közelében van, gyorsabb kilengésbe hozatik, amely mozgás a csákánykapatartó motorikus mozgása, illetve röpítő ereje által erősbittetik. A csákánykapa jobb vezetés céljából a forgási pont mögött patkóalakban van kiképezve és a csapszög számára két lyukkal van ellátva, miáltal egyúttal az (x) ütköző védelmet biztosít arra nézve, nehogy a csákánykapa helyzetét tartójához képest .sugárirányban túlléphesse, mert ebben a helyzetben repedési igénybevétel léphetne föl. A hajtás a (8) motortól az (5) főtengelyre és innét a (13) szíjtárcsák útján a fogaskerék gyanánt kiképezett (11) csapókartartók (6) tengelyére és magára a (11) tartókra vitetik át, amely utóbbiak maguk részéről mint fogaskerekek közvetlenül hajtják a (10) csákánykapatartót. A (10) tartók nincsenek (7) tengelyükre fölékelve, hanem állítógyűrűk között tartatnak. A (11) csapókartartók sincsenek fölékelve azért, hogy bizonyos körülmények között a (6) tengelytől függetlenül, tehát a mótor által is forgathatók legyenek. Ha ugyanis a csákány kapa lengése közben mindaddig nem talál ellenállásra, míg a (28) csákánykapanyél patkódarabja az (x) ütközővel nem találkozik, akkor a nyél vagy a forgócsapszög vagy a fogak eltörnének, azonfölül a csakánykapa elért sebességének egy részét elveszítené. Ennek megakadályozása végett a csapókar (11) karja egy szabadonfutó kapcsolás révén a (6) tengely által hajtatik, amennyiben a csapókartartón oldalsó, nem szimetrikus, pataszerű emelkedésekkel és mélyedésekkel ellátott (35) tárcsa, a (6) tengelyen pedig három A-alakú (36) kettős rúgó van megerősítve, amelyek a fönt említett esetben a patáknak gyöngébben hajló fölületén kicsúsznak és ezáltal a csapókarnak és (11) tartójának előresietését a kapcsolásban lévő (10) csákánykapatartó körül lehetővé teszi mindaddig, amíg a csákánykapa be nem szúr. Ha ellenben a csákánykapa a beBzúxásnál olyan ellenállásra talál, melyet sem legyőzni, sem elkerülni nem bír, akkor a három (36) rúgó a meredekebb patafölületek hosszában kicsúszik és a kapcsolás átugrását lehetővé teszi. A vödör szer kezet. A vödörlánc, amely a legegyszerűbb szerkezetű (30) vödrökből és könnyű közbeeső tagokból áll, alant és fönt olyan kerékpárokon fut, amelyek erősen össze vannak kapcsolva és (37) fogakkal vannak ellátva a láncszemek számára. Az alsó (29) kerékpár, amelyen a lapátolási munka megy végbe, ugyanazon a (7) tengelyen van elrendezve, mint a csákánykapa (10) tartói és pedig ez utóbbiak között. A hajtás az (5) főtengelytől az alsó (29) kerékpárra a (38) láncáttétel útján történik. A (30) vödrök a fölső (39) kerékpárnál a (31) rázótölcsérbe üríttetaek, ahonnan a szállított anyag, szükség esetén egy szitán átbocsátva, a készenálló csillékbe illetve csónakokba hull. Az állvány. A gép állványán megkülönböztetjük aí alsó részt és a vezetőkart, amely az alsó részre ágyazott főtengely körül emelhető és sülyeszthető. Az A. tipusnál az állvány alsó része két (3) forgóállványból, amelyek egy görgőpálya sínjén futnak, továbbá a rajta eltolható (1) keretből áll. A (3) forgóállványok egyike a tovamozgatásra szolgáló berendezést hordja, amely a két (22) | futótengelyt működteti. Az (1) kereten van elhelyezve a (40) tengellyel és (41) fogaskerékkel ellátott (8) mótor, a (11) csapókartartók, illetve (29) vödörlánckerekek hajtására szolgáló, (13) szíjtárcsával és (38) lánckerékkel ellátott (5) főtengely, továbbá a (2) vezetőkar emelésére és sülyesztésére szolgáló emelőberendezés, a (16, 17, 18) kilincsáttétel és az (1) keret harántirányú eltolására szolgáló (23) orsók. A (2) vezetőkar lényegileg egy rácsos háromoldalú, fekvő prizmából áll, amely egyik vízszintes élével az (5) főtengelyre van forgathatóan ágyazva, míg annak második élében a (7) munkatengely és a harmadikban a (30) vödörlánc fölső kerékpárjának (42) tengelye fekszik (1. ábra). A (7) munkatengely hordja a két (10) csákány-