52807. lajstromszámú szabadalom • Állítómű gurító berendezésekhez

_ i — váltóállító motorokat csak szimbolikusan tüntettük föl, ezeknek és a hozzájuk tartozó relaisknek elrendezése a 2. ábrán láthatónak felel meg. A (B) kapcsolómű az (R2) relaisvel és (M2) motorral a (bl) a (C) kapcsolómű az (R3) relaisvel és (M3) motorral a (cl) és a (D) kapcsolómű az (R4) relaisvel és (M4) motorral a (d) vágányhoz tartozik, minek megfelelően a relaisk (m2) állító mágnesei az állítóművek megfelelő kontaktusaival vannak összekötve, még pedig az (R2) relais (m2) állítómágnese a (B) kapcsolómű (b2), az (R3) relais (m2) állítómágnese a (C) kapcsolómű (c2), - az (R4) relais (m2) állítómágnese a (D) kapcsolómű (d2) kontaktusával. - Az összes relaisk (ml) visszaállító mágnesei a mellékvágányok megfelelő (81, 84) sínkontaktusaival vannak kapcsolva. Az (a) mellékvágánynál, mint az 1. ábrán látható, elrendezés szerint nem kapcsolómű, hanem esak egyszerű (Rl) relais szükséges, az(e) fővágánynál pedig semmiféle berendezés sem kell. Eme részeken kívül még a (K) elosztó is alkalmazva van, melynek minden része a leírt kapcsolóművekéhez hasonló, csakhogy annyi (1, 2, 3, 4, 5) stb. kontaktusa van, a hány kocsiból vagy kocsicsoportból áll a guritódombról elosztandó vonat. A (KII) mágnes által működtetett (KI) kapcsolóemelő, mely nyugalmi állapotában a (11) és (1) kontaktus között valamely közbeeső •állásb.an van, az egyes kontaktusokat rendre az (NI) telepnek földre kapcsolt sarkával köti össze. A (KII) elosztómágnes egyrészt az (NI) teleppel, másrészt pedig az első váltó előtt fekvő (II) síűkontaktusberendezéssel van összekötve. Eme berendezés szerkezetének olyannak kell lennie, hogy minden leguruló kocsi vagy minden egy bizonyos vágányba terelendő kocsicsoport csak egyetlen áramzáródást létesítsen. Ennek a föltételnek többek között oly szigetelt sín alkalmazásával fejelünk meg, melynek hossza nagyobb, mint ' az előforduló legnagyobb keréktávolság. Az első leguruló kocsi tehát a kapcsolóemelőt nyugalmi helyzetéből az (1) kontaktusra, a második a (2) kontaktusra állítja és így tovább. A kocsik elosztási tervének megfelelően eme kontaktusok mindegyike a (Bl, Cl, Dl) kapcsolóemelők egy-egy bizonyos zérus kontaktusával van összekötve úgy, hogy az elosztó (1, 2, 3). .. kontaktus pontjai a lépésenként előre mozgó (KI) kontaktusemelővel együttműködve bizonyos kapcsolóművekre ugyanazt a hatást gyakorolják, mint az 1. ábrán látható elrendezésnél a (Zl, Z4) billentyűk lenyomatása, nevezetesen a kapcsolómű mágneseknek első ízben történő gerjesztését és a kapcsolóművek működésnek indítását. A 3. ábrán látható elrendezés működési módja a következő: Tegyük föl, hogy a vonat tizenegy kocsiból vagy kocsicsoportból áll, melyeket a következő módon kell elosztani. Az (a) vágányba futnak a (W3) és (W9), a (b) « « a (W2, W6) és (W10), a (c) vágányba tartoznak a (W4. W3), a (d) vágányba tartoznak a (Wl, W7) és az (e) vágányba tartoznak a (W5) és (Wll) kocsik. Eme tervnek megfelelően a (b) vágányhoz tartozó (B) kapcsolómű (Bl) kapcsolóemelőjének nullkontaktusa a (K) elosztó (2, 6) és (10) kontaktusával, a (Cl) emelő nullkontaktusa (4) és (3) és a (Dl) emelő nullkontaktusa az (1) és (7) kontaktúsával van kapcsolva. Mikor a (Wl) kocsi a szigetelt (U) sinkontaktuson halad el, a (KU) elosztó elektromágnesben áramlökés létesül, minek következtében a (KI) emelő az (1) kontaktusra fekszik és a (D) kapcsolómű működésnek indul. A (Wl) kocsi ezt az állítóművet az 1. ábra alapján ismert módon vezérli, míg az (R4) relais a (d) váltót át nem állítja. Mialatt a (Wl) kocsi az (13) sinkontaktua és célja között egy bizonyos ponton van, a (W2) kocsi jut az (II) sinkontaktusra, a (KI) állítóemelőt a (2) kontaktusra állítja