52807. lajstromszámú szabadalom • Állítómű gurító berendezésekhez

- 3 -önműködően lehet a nyugalmi állásába állí- j tani, hogy a következő, a (d) vágányba terelendő kocsi vezetésére legyen használható. Az ábrán a visszaállításra szolgáló működő berendezés látható. Az (M41) és (M44) kapcsolóemelőkkel az (M43) átkapcsoló van kapcsolva, mely záródik, amint a (d) váltó átáll, tehát szabványos helyzetébe jut. Ennek következtében a föld (U, M43, dl, Dl, Dll) földáramkör záródik, melyet az (Ul) motor által hajtott, folytonosan működő (U) megszakító nyit és zár. A (Dll) elektromágnes tehát gerjed és a (P) kapcsoló kereket tovább forgatja úgy, hogy a (Dl) és (D2) kapcsolóemelők a nullkontaktusokra fekszenek. Az (M2) és (M3) váltó állítóműveknek ugyancsak (M27) és (M28) áramzáróik vannak, melyeket az ezekhez tartozó kapcsolóművek a zérus állásaikba állítanak, mikor az általuk vezérelt kocsik a megfelelő vágányba befutottak. A hajtómotort a kapcsolóművel nemcsak közvetlenül, hanem relais közvetítésével is lehet kapcsolni úgy, hogy a relais zárja a mótor hajtására szükséges erős áramokat. Ily foganatosítási alak látható a 2. ábrán, hol csakis a (D) kapcsolómű, az (R4) relais és a (d) váltó (M4) váltóállítóműve látható. Az (R4) relaisnek két elektromágnese van, az (m3) állító és (ml) visszaállító mágnes, melyre (r2) és (rl) fegyverzetei a (c5) és. (c4) váltó állítókontaktusokat zárják és ezeket váltakozva, egy leszakító rúgó hatása ellen akként támasztják meg egymáson, hogy az egyik fegyverzet csakis akkor szakadhasson le, mikor a másik meg van húzva. A 2. ábrán látható elrendezés működési módja a következő: Ha valamely a (d) vágányba terelendő (W) kocsi egymásután elhaladt az (II, 12, 13) sínkontaktusok fölött, a (Dl, D2) kapcsolóemelők a (dl, d2) kontaktusokra jutnak, minek következtében a föld (NI, P2, D2, d2, m2) földáramkör záródik, tehát az (m2) elektromágnes gerjed, meghúzza (r2) fegyverzetét és leszakítja így az (rl) fegyverzetet. A (c4) kontaktusok és evvel egyidejűleg az állítómű (h4) visszaállitókontaktusai is záródnak. Ennek következtében a (c4) kontaktuson át az (M47) váltóállítómótor (M45) tekercselése bekapcsolódik, a mótor működésnek indul és a (d) váltót a kitérőre állítja úgy, hogy a kocsi a (d) vágányba fut be. Egyidejűleg a (Dl, D2) kapcsolóemelők a nullkontaktusokra állanak vissza, minthogy a föld (h4, dl, Dl, Dll, NI) földáramkör zárva van. A váltó visszaállítása akkor történik meg, mikor a kocsi az (84) sínkontaktus fölött elhaladt, miáltal a váltó visszaállítását megindító és a relaist ismét nyugalmi állásába állító (ml) visszaállító elektromágnes kapcsolódik be. Az eddig leírt elrendezésnél a guruló kocsikat a váltóőr a (Z1 .. .. Z4) áramzárók segélyével ama vágányok felé tereli, melyekbe azoknak be kell futniok. A találmány szerint a váltóőrt még tovább tehermentesíthetjük oly módon, hogy az egyes állítóműveket a kocsik által vezérelt elosztó működteti. Ily berendezés egy foganatosítási alakja a 3. ábrán látható. Hogy a vezetékelrendezést egyszerűsítsük és áttekinthetőbbé tegyük ezen az ábrán a (B, C, D) kapcsolóműveket egymásban mozgó (Bl, B2, Cl, C2, Dl, D2) kapcsolóemelőkkel sematikusan ábrázoltuk. A kapcsolóművek részletei és működési módja természetesen az 1. és 2. ábrán láthatókéval egyezik meg. Ennek megfelelően (Bll, Cll, Dll) a kapcsolóművek elektromágnesei, (Pl, P2) az 1. és 2. ábrán látható, azonos jelzésű forgástengelyeknek megfeleiő kontaktussínek, az (o, al, bl, cl, dl) és (o, a2, b2, c2, d2) kontaktusok egyenes vonalban fekszenek egyíhás mellett. Az (Al) és (A2), illetve (Bl, B2) stb. kapcsolóemelők egymással mereven, de szigetelten vannak összekötve és valahányszor a kapcsolómű elektromágnesét áramlökés éri, egy-egy kontaktussal tovább mozognak. Mikor az emelők a (dl), illetve (d2) kontaktusra elérkeztek ós a mágnes ismét áram alá kerül, az egymással kapcsolt emelők a nullkontaktusra ugranak vissza. Ugyanígy az (Rl, R4) relaisknek is csupán elektromos részeit ábrázoltuk. Az (Ml, M4)