52807. lajstromszámú szabadalom • Állítómű gurító berendezésekhez

esolóműnél) a (Bll) elektromágnes és a (B13) rúd hajtja. A (P) kapcsolókerék (Pl, P2) tengelyére egymástól szigetelve két (Bl, B2) kapcsolóemelő van ékelve, me­lyek egymásután érintik az (e. al, bl, cl, dl), illetve (e, a2, b2, c2, d2) kontaktuso­kat. A (b2) kontaktus a (b) váltó (M27) hajtómotorának egyik (M25) tekercselésével van kapcsolva úgy, hogy a mótor bekap­csolódik és a (b) váltó átáll, amint a (B) kapcsolóemelő a (b2, P2) kontaktusnál az (N2, M27, M25, b2, B2, P2) föld (N2) áram­kört zárja. Hogy a váltók hajtómotorainak áramkö- I reit előkészítsék, a (Zl, Z2, Z3, Z4) áram­zárók vannak alkalmazva, melyek az (a, b, c), illetve a (d) vágányokhoz tartoznak. A (Zl) áramzáró az (Ml) hajtómű (M17) mo­torát közvetlenül kapcsolja be, a (Z2, Z3, Z4) áramzárók a (B, C, D) kapcsolóművek közvetítésével az (12, 13, 14) kontaktusbe­rendezések útján hatnak a váltóállító mű­vekre. Az (12, 13, 14) kontaktusberendezé­sek (szigetelt sinek, kerékkontaktusok, tet­szőleges sínkontaktusok) az (e) törzsvágányba a mellékvágányok váltói előtt vannak be­építve, az (12) kontaktusberendezés a (B, C, D) kapcsolóművek összes (al), az (13) kontaktusberendezés a (C, D) kapcsoló­mű rek összes (bl) és az (14) kontaktusbe­rendezés a (D) kapcsolómű (cl) kontaktusá­val van kapcsolva. Tegyük föl azt, hogy az (X) felől jövő két (Wl) és (W2) kocsit az (e), illetve (d) vágányba kell terelni. Minthogy az (a, b, c, d) vágányokba vezető váltók szabvá­nyos állásukban mind az egyenesre álla­nak, az (e) vágányba terelendő kocsi ré­szére váltóállítás egyáltalán nem szükséges, míg a (W2) kocsi részére a (d) vágányba vezető váltó átállítandó, mi a következő mó­don történik: Mikor a (W2) kocsi az (X) pontot elhagyta, a (Z4) billentyűt lenyomjuk [a (Wl) kocsi­nak ekkor az (12) sinkontaktust már el kellett hagynia], miáltal a (D) kapcsolóművet a váltóállítás előkészítése céljából működés­nek indítjuk. Ekkor ugyanis a föld (Z4, o, Dl, Dll, NI) földáramkör záródik, a (Dll) elekromágnes fegyverzetét meghúzza és a (D) kapcsolómű a (P) kapcsolókereket a (ül3) rúd segélyével egy foggal elforgatja. Evvel a két (Dl) és (D2) kapcsolóemelő az (a, o) kontaktusról az (al), illetve (a2) kon­taktusra fekszik. Mikor a (W2) kocsi az (II) sínkontaktus fölött elhalad, a föld (12) [D kapcsolómű] (al) kontaktusa (Dl, Dll, NI) földáramkört zárja és a kapcsolóművet a (Dll) elektromágnes egy foggal ismét to­vább mozgatja úgy, hogy a (Dl) kontaktus­emelő ismét a (bl) kontaktusra fekszik. Ha már most a (W2) kocsi az (13) kontaktus I fölött halad, záródik a föld (13, bl, Dl, Dll, NI) földáramkör, és a (Dl) kapcsoló­emelő a (cl) kontaktusra fekszik. Mikor a kocsi az (14) sínkontaktus fölött halad el, a leírt munkafolyamatok ismétlődnek és a (Dl) kapcsolóemelő a (dl) kontaktusra fekszik. A (Dl) emelővel egyidejűleg a (D2) emelő is az (o) kontaktusról egymásután az (a2, b2, c2) üres kontaktusokra és végül a (d2) kontaktusra fekszik. Ekkor záródik a föld­(P2, d2, M41) emelő (M45) mótortekercselés (M47) mótorfegyverzet (N2) áramforrás föld­áramkör. Az (M47) mótor tehát forgásnak indul és a (d) vágány váltóját az (M48) fogaskerék és (M49) fogasrúd útján átállítja úgy, hogy a (W2) kocsi a (d) vágányba befuthat. Mi­kov a váltó átáll, az (M49) fogasrúd az (M41) és (M44) mótorkapcsoló emelőket is átállítja úgy, hogy az (M45) tekercselés az (M41) emelőről lekapcsolódik, az (M46) te­kercselés pedig az (M44) emelővel kapcso­lódik. A mótor tehát kikapcsolódik és elő­készíti a vissszaállításhoz szükséges áram­kört. A váltó visszaállítása a szabványos hely­zetbe kézzel vagy önműködően történhetik, így pl. a (d) vágányba beépített (S4) sín­kontaktus segélyével, mikor ezen a (W2) kocsin elhalad. Evvel záródik az (S4, M44, M46, M47, N2) földáramkor, az (M47) mótor tehát áram alá kerül, ellenkező irányban forog, mint előbb a (d) váltót ismét vissza­állítja. A (D) állítóművet ugyancsak kézzel vagy

Next

/
Thumbnails
Contents