52738. lajstromszámú szabadalom • Önműködő mérleg

— 2 ~ visszavezetésénél viszont a futómű motorja fölhúzatik. A futóműnek és ellensúlyának az ezeket hordó elemen bizonyos játéktérben való el­mozgásai, melyek a mérleg serpenyőjére ható súly önműködő egyensúlyozását léte­sítik, továbbá a mérleg működése lényegé­ben megegyezik a közönséges futósúllyal bíró mérlegek működésével. A jelen találmány tárgyát képező önmű­ködő mérleg célszerűen a mérlegelt árú árának kiszámítását és jelzését végző készü­lékkel ia egyesíthető, mely utóbbi egy egy­idejűleg benyújtott szabadalmi bejelenté­sünk tárgyát képezi. A csatolt rajzon a találmány tárgyának példaképem kiviteli alakja vázlatosan van föltüntetve. Az 1. ábra az Összelrendezés nézete, mimel­lett egyes részek a világosság kedvéért ered­ményvonalakkal vannak jelölve. A 2. ábra a futómű vezérlőszerkezetét na­gyobb léptékben rajzolt alaprajzban, rész­ben metszetben mutatja. A 3. ábra ezen szerkezetnek vázlatos táv­lati képe. A 4., 5., 6. és 7. ábrák ugyanezen szerke­zetnek különböző léptékben rajzolt részlet­rajzai. A rajzon föltüntetett kiviteli alaknál a mérleg az (1) mérlegkarral van ellátva, mely a (2) késre van szerelve és külső vé­geinek mindegyikén egy-egy (3,4) kést tart. A (3) késre az (5) ágyazás segélyével a függélyes (6) rúd van fölfüggesztve, mely­nek fölső vége a (7) serpenyőt tartja. A (6) rúd alsó vége a .(8) csuklós taggal van ösz­szekötve, melyek másik vége egy csap segélyével a (9) oszlopon van megerősítve; az utóbbira az (1) mérlegkar (2) kése tá­maszkodik. A (8) csuklóstagnak az a célja, hogy az (1) mérlegkar megfelelő ágával együttesen a (6) rudat oly módon vezesse, hogy mindig függélyes marad és önmagával párhuzamosan mozog. A (4) késre a (10) rúd fölső meghajlított vége támaszkodik, mely rúdnak hasonlóan meggörbített alsó vége a (12) emeltyűre erősített (11) kés részére ágyazást képez. A (12) emeltyű másik vége a (18) kést tartja, mely a (14) oszlopra támaszkodik. A (12) emeltyű, melynek hosszában a (rajz 1. ábráján eredményvonallal rajzolt) (15) futómű mozoghat, a (16) fogasrudat tartja. A (15) futóműre a (17) kés segélyé­vel a (18) ellensúly van fölfüggesztve, mely önsúlya folytán állandóan függélyes hely­zetet foglal el. Az ellensúlyra erősített (19) ágyazáson a (20) rúd van megerősítve, mely a (22) csapra helyezett, vele csuklósan összekötött (21) áttételi emeltyűt befolyá­solja; a (21) emeltyű célja az alábbiakban van leírva. A (16) fogasrúdba a (23) fogaskerék ka­paszkodik (1. ábra), mely a (24) tengelyre van erősítve. A (24) tengelyre továbbá a (25) fogaskerék van fölerősítve, mely a (26) fogaskerékbe kapaszkodik; az utóbbi a (27) fogaskerékhez van kötve. A (27) fogaske­rékkel egyidejűleg vagy külön-külön két (28, 29) fogaskerék hozható kapcsolatba, melyek egy T-alakú lengő (30) darabra vannak szerelve. A (2.8, 29) fogaskerekek egymásba is kapaszkodnak és a (28) fogas­kerék a (31, 32, 33) fogaskerekek és a (34) fogas koszorú által forgattatik. A (34) ko­szorú a (35) rúgódobra van erősítve, mely a (36) rugót tartalmazza. A (23, 25, 26, 27, 28, 29, 31, 32 és 33) fogaskerekek, valamint a (35) rúgódob, — mely a (34) fogas ko­szorút hordja, — továbbá a lengő (30) darab a (15) futómű vázára vannak szerelve. A (30) lengödarab szabad karja (4. és 5. ábra) a (21) áttételi emeltyű egyik végével csuk­lósan van összekötve. Aszerint, amint a lengő (30) daratfaz egyik vagy másik irány­ban kileng, a (28) fogaskerék közvetlenül (4. ábra), vagy a (29) fogaskerék közvetíté­sével (5. ábra) hajtja a (27) fogaskereket és ezzel együtt a (26, 25 és 23) fogaskere­keket is; a futómű hajtóelemei tehát asze­rint, amint a (28) vagy a (29) fogaskerék van bekapcsolva, az egyik vagy a másik irányban mozognak. Amidőn a (30) lengő­darab a középhelyzetben van (6. ábra), mindkét (28, 29) fogaskerék egyidejűleg kapaszkodik a (27) fogaskerékbe, mely ez­által rögzíttetik.

Next

/
Thumbnails
Contents