52526. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú gőzgép
- 3 -ezen tolattyú csak az (x4) pontban zár, a gőzkibocsátás tényleg az (xl) ponttól az (x4) pontig tart, amiből a jelen példánál majdnem 9%-os kompresszió adódik ki. Ha a kompresszió kezdete módosíthatóvá teendő, akkor az (f) dugattyús tolattyút (1. ábra) mozgató rudazatba egy elállító szerkezetet, pl. egy koulisszát iktatunk be és pedig pl. a (g2) pontnak, vagyis a (g, gl) rúd és a (hl, h2) szögemeltyű közti összeköttetési pontnak elállítása céljából. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alak az előbbitől csupán a dugattyús tolattyút mozgató rudazat tekintetében tér el. A (g, gl) rudat hajtó, az (i) keresztfejen a (h3) csap körül elforgatható (hl) lengő emeltyűnek mozgatására a (k) forgattyúcsapon excentrikusan elrendezett kis (kl) csap szolgál, melynek mozgását a (hl) lengő emeltyűnek majdnem közepén fekvő (k3) pontban ható (k2) rúd közli az emeltyűvel. A kis (kl) csap a forgattyúcsap mozgási körétől eltérő, nagyobb kör mentén mozog, következésképen a vezérlési mozgás diagrammja is módosul (6. ábra). A munkadugattyú az (x) forgattyúkörnek (xl) pontjánál nyitja és annak (x2) pontjánál zárja a kibocsátó hasítékokat. Az (f) tolattyú, melynek az (y) mozgási kör felel meg, akként vezéreltetik, hogy a tolattyú segélyével eszközölt nyitás az (y3) pontnál áll be, mely a jelen eset sajátos viszonyai folytán függélyesen az (xl) pont fölött fekszik. A dugattyús tolattyú tehát a munkadugattyúval egyidejűleg teszi szabaddá a kibocsátást. A dugattyús tolattyú az (x, y) köröknek átellenes oldalán fekvő (y4) pontnál zárja el a hasítékokkal való közlekedést. Ekként miudkét részletezett foganatosítási alaknál abban a pillanatban, melyben a munkadugattyúnak vezérlő széle a kibocsátó hasítékokat szabaddá teszi, főkipuffogás áll be. Mikor azután a visszatérő munkadugattyú a hasítékok útján történő közvetlen kibocsátást elzárja, akkor az (f) dugattyús tolattyúnak (e) furata (1. ábra) útján, az (el) élnél további kibocsátás történik, amikor is a gőz a hengerből a dugattyúnak üregébe áramlik tovább, majd a dugattyú falában kiképezett (e2) hasítékok útján távozik. A 3. ábrában oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a dugattyúnak (e) hosszfurata annak közepén van kiképezve. A dugattyúnak körlapjaira az (m) gyűrűs szelepek fekszenek föl, melyek az (o) dugattyúrudat illetőleg az (ol) toldatot körülveszik és az (ml) rugók hatása alatt szorulnak fészkükhöz. Az üreges (o) dugattyúrúd belsejét a (p) vezérlőrúd szeli át, mely a (pl) menesztőt hordja; ezen menesztő a (p2) rudakkal az (m) szelepeket fészkükről leemelni képes. Az (o) dugattyúrúd az úgynevezett hajókeresztfejek módjára kiképezett (i) keresztfejjel van összekötve, melynek (q) hajtórúdja villásan van kiképezve. A villának belsejében a (ql) görbületi bütyök van kicserélhetően elrendezve, melylyel a (p) vezérlőrúd végére fölerősített (q2) görgű működik együtt. A görgőt a bütyökfölülethez a (p3) rúgó szorítja oda, mely a (d) dugattyú belsejében közvetlenül a (p) rúdra hat. A (q) hajtórúd kilengésének hatása alatt a (ql) bütyök a (p) rudat a (d) dugattyúban ide-oda mozgatja, amikor is a (pl, p2) menesztő a szelepeket fölváltva kinyitja. A mozgási viszonyok az 5. ábrában föltüntetett diagramm szerint szabandók meg. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alak az előbbitől abban tér el, hogy az (m) szelepek a (d) dugattyúnak alsó részében kiképezett (e) üregben elrendezett (s) szelepfészkekre fekszenek föl. A szelepfészkeken a szelepekkel szilárdan összekötött (sl) rudak járnak át. A szelepeknek zárt, azaz nyugalmi állását az (s2) rugók biztosítják. Az (o) dugattyúrúd belsejében, az előbbi foganatosítási. alakhoz hasonlóan elrendezett és mozgatott (p) vezérlőrúd a (t) toldattal van ellátva, mely az (sl) rudak közé nyúl és ezek közvetítésével a szelepeket fölváltva nyitja. Ha a 3. ós 4. ábrák kapcsán leírt foganatosítási alakoknál a kibocsátó hasítékok a (d) munkadugattyú által elzáratnak, akkor
