52526. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú gőzgép

— 4 -a megfelelő (m) szelepnek eközben történt kinyitása folytán a gőz tovább áramolhatik az (e) üregbe, melyből az az (e2) bossznyílások (4. ábra) útján tódul a (b) kibocsátó hasítékok felé (1. ábra). Lehet a gépet továbbá akként kiképezni, hogy a hengerből kibocsátandó gőznek egy része a kibocsátó (b) főhasítékok helyett a hengerfalban külön kiképezett hasítékok útján távozzék, melyek más térbe vezetnek, mint a főhasítékok. Lehet ezen külön kibocsátó nyílásokat akár a hengernek középső harántsikjában, akár ettől kisebb vagy nagyobb távolságban fekvő síkokban kiképezni és emellett a dugattyú falát akként alakítani, hogy az a dugattyúnak üregét akár az összes hasítékokkal, illetve nyílásokkal, akár pedig azoknak csak egy részével hozza időszakos közlekedésbe. Ha már most a dugattyúban elrendezett tolattyúknak vagy szelepeknek oly vezérlést adunk, hogy azok a diagrammban jelzett pontoknál később nyíljanak, akkor a hengerből bizonyos meghatározott nyomással biró gőzt bocsáthatunk ki. így pl., ha arról gondoskodunk, hogy a munkadugattyúnak vezérlő széle első sorban is az összes kibocsátó nyílásokat elzárván, a dugattyúlöket 40, 50 vagy 60%-ának megfelő kompresszió létesüljön és hogy azután a dugattyú csak a kibocsátó főhasítékokat tartsa elzárva, azaz a dugattyúnak (e) ürege és a kibocsátó segédnyílások között közlekedést létesítsen, akkor ezen nyílásokba megfelelő nyomású gőzt bocsáthatunk be azáltal, hogy az (f) tolattyúkat vagy az (m) szelepeket a kompressziónak kellő pontjában a nyitási állásba hozatjuk. Ily módon lehetővé válik némely üzemnek azt a föltételét, hogy a gép a nagyobb nyomású fáradt gőz alkalmazására való tekintettel már eleve ily nagy ellennyomásnak megfelelően szerkesztendő, egyszerűen megkerülni és pedig azáltal, hogy kisebb ellennyomással, pl. légköri vagy akár kondenzátornyomással dolgozó gépet használunk és a hengerben a kipuffogás után megmaradt gőzmennyiséget a kellő fokig komprimáitatjuk, majd az ekként komprimált gőzt az illető üzem mellékrészeibe vezetjük át. A bizonyos meghatározott fokig sűrített visszamaradt gőznek ezen elvezetése a nagy káros terek alkalmazásának szükségét is kiküszöböli. Ezen működést a 7. ábrában föltüntetett diagramm szemlélteti, ahol is a kiáramlás a (zl) pontban, a kompresszió pedig a (z2) pontban kezdődik. A kompresszió a munkadugattyúban elrendezett tolattyúk vagy szelepek nyitása révén a (z3) pontnál megszakíttatik és a (z4) pontig újbóli kiáramlás áll be, majd a (z4) ponttól kezdve végleges kompresszió történik. A munkadiagrammnak alsó (z2, z4) vonala természetesen módosítható. így pl. nem szükséges, hogy a dugattyúban lévő kibocsátó elemeknek nyitásakor, azaz midőn a henger a dugattyú belsejével közlekedésbe hozatik, a dugattyú ürege egyidejűleg a hengerfalnak megfelelő kibocsátó nyílásaival is közlekedésbe jusson ; minthogy egyenáramú gőzgépeknél meglehetősen nagy dugattyúkról van szó, a dugattyútest belsejében különböző nagyságú üreget lehet kiképezni, mely azután megfelelően nagy receiver gyanánt használható. Már most ezen reeeivertér nyomban a főhasítékoknak a munkadugattyú vezérlő széle segélyével eszközölt elzárása után közlekedésbe hozható a hengerrel, minek folyományaként a kompresszióvonal lassabban fog megemelkedni; meghatározott nyomás elérésekor azután a külön kibocsátó nyílások a dugattyú falában ezen célból kiképezett nyílások segélyével szabaddá tehetők. A munkadiagrammot továbbá azáltal is módosíthatjuk, hogy a főkibocsátást elfojtjuk és ezáltal a (z2, z3) kompresszióvonalat megemeljük úgy, amint azt a 8. ábra szemlélteti. A fojtás mértékének arányában már most különböző kompresszióvonalak fognak létesülni és különböző gőzmennyiségek bocsátandók ki, vagyis a diagramm akként fog módosulni, hogy a (z2, z3) vonal helyébe a (z2', z3'), a (z2", z3"), ill. a (z2"', zS"') vonal lép. A szerkezeti kiképzés szempontjából megjegyzendő, hogy a (z3, z4) vonal által szem-