52322. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő
— 4 — törzsszabadalom tárgyától abban tér el, hogy a csekély magasságú tárgyak vagy pontok képének a szemlencse optikai terében való megjelenését lehetővé tevő prisma a jelen találmány tárgyánál el van hagyva ós csupán a planparallel (39) üvegtest (6. ábra) van alkalmazva. Ezen üvegtest a (21) tárgylencse felől bejutó fénysugarak útjában van elrendezve és a vízszintes (40) tengely (7. ábra), valamint az ennek külső végére fölerősített (41) gomb segélyével elforgatható. A (39) üvegtest a műszer hossztengelyére merőleges helyzetében közönséges, a fényt egyenesen átbocsátó üveglap gyanánt hat, mihelyt azonban a^t a hossztengelyhez képest rézsútos helyzetbe forgatjuk, az a fénysugarat eltolja, azaz úgy hat, mint a törzsszabadalom tárgyánál alkalmazott, előbb említett prima és így lehetővé teszi a csekély magasságú tárgyak vagy pontoknak jó megfigyelését. A találmány szerint szerkesztett igazító készülék két (10, 11) prizmából, két azonos, achromatikus, (12, 13) lencsékből és a képet egyenesre állító (8, 9) prizmák (2. ábra) között, egymást keresztezően elrendezett (14, 15) prizmákból áll. A tárgylencsék előtti (16, 17) prizmák (7. ábra) bebocsátó fölületének alsó ill. fölső fele be van ezüstözve, célszerűbb azonban ezen helyekre a (18) ill. (19) üvegtükröt (8. ábra) oda ragasztani és pedig akként, hogy annak reflektáló fölülete kissé rézsútos legyen, hogy az a műszer hossztengelyével párhuzamos, a tükörlapot érő fénysugarakat ezen hossztengely fölé konvergálja. A (10, 11) prizmák (7. ábra) akként vannak elrendezve, hogy egyik befogó lapjuk a műszer hossztengelyével párhuzamos, másik befogó lapjuk pedig arra merőleges úgy, hogy átfogó lapjuk a műszer hossztengelyével párhuzamos hefogó lapjukra eső (22, 23) fénysugarakat a műszer hossztengelyével párhuzamos irányba, a (20) ill. (21) tárgylencse fölé reflektálja. Ezen (10, 11) prizmák, melyek sokkal kisebb magassággal bírnak, mint a (14, 15) priamák, az utóbbiaknak fölső ill. alsó felével korrespondeálóan vannak elhelyezve (6. ábra). A (10, 11) prizmáknak a (20, 21) tárgy.r lencsék fölé irányított kibocsátó lapjába egy-egy lépték van bevésve, melyek közül az egyik tizedmiliméteres boosztással bír, a másik pedig az előbbi számára aonius gyanánt szolgál. A leírt elrendezés folytán ezen léptékek a tárgy képeinek megfigyelésére szolgáló (25) szemlencsével (11. ábra) azonos (24) szemlencsének optikai terében (9. ábra) jelennek meg. Az igazító készülék működése a következő r Tegyük föl, hogy a (16, 17) prizmák (7. ábra) pontosan, azaz akként vannak beállítva, hogy a végtelen tárgytávolságnak megfelelő képrészek a (25) szemlencse optikai terében egymást födik, a mikor is a mikrométernek (P, P) prizmái szintén a végtelen tárgytávolságnak megfelelő helyzetüket foglalják el; már most a (10,11) prizmák léptékeinek viszonylagos helyzetét a (24) szemlencse segélyével leolvassuk és följegyezzük. A 9. ábrában példaképpen föltüntetett esetben a leolvasás a (6, 2) számjegyet adja. Világos már most, hogy mindaddig, míg a (24) szemlencse optikai terében a léptékek helyzetét a (6, 2) számjegy mutatja, addig a (16,17) prizmák a kellő helyzetben vannak. Mielőtt tehát a megfigyelt tárgy távolságát a műszer segélyével megállapítanék, előbb meggyőződést kell szereznünk arról, vájjon a léptékeknek a (24) szemlencse optikai terében megjelenő képeinek viszonylagos helyzete változatlan maradt-e ? i Ha azt vesszük észre, hogy ezen viszonylagos helyzet — a műszernek bármily deformálása folytán — megváltozott vagyis, hogy annak pl. a (7,1) számjegy felel meg (10. ábra), akkor a rektifikálás nyomban foganatosítandó ; ezen célra a (26) planparallel üvegtest (7. ábra) szolgál, mely a (21) tárgylencse útján bejutó fénysugarak útjában van elrendezve ós egy függélyes tengely körül, az ennek külső végére fölerősített (27) gomb (11. ábra) segélyével elforgatható. Mindaddig míg a (26) üvegtest (7. ábra) a (21) tárgylencse felől bejutó fénysugarakra merőleges helyzetet foglal el, a fénysugár semmi eltérítést nem szenved, mihelyt
