52322. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

azonban a (26) üvegtestet elforgatjuk, a fénysugarak anélkül, hogy irányuk megváltoznék azaz önmagukkal párhuzamosan eltolatnak. Ekként a (26) üvegtestnek megfelelő működtetése segélyével azon fénysugaraknak, melyek a (24) szemlencse focussikjában a (11) prizma léptékének képét létesítik, oly eltolást adhatunk, hogy a két lépték a 9. ábrában föltüntetett kellő viszonylagos helyzetbe jusson, amikor is tényleg maga a műszer rektifikálva van, mivel a (21) tárgylencse útján bejutó azon fénysugarak is, melyek a (25) szemlencse felé haladnak, a <26) üvegtest hatása alatt az említettel azonos eltolást szenvedtek. A két (24, 25) szemlencse (11. ábra) a közös, elforgatható (28) tárcsára van fölerősítve ; ekként tetszés szerint bármelyik szemlencsét használhatjuk akár a tárgy megfigyelésére, akár az igazító készülék léptékei állásának leolvasására. A leírt igazító készülék egyúttal a távolságnak a mikrométerléptékek segélyével eszközölt leolvasásának ellenőrzésére használható. Ha ugyanis a műszer beigazítása után a mikrométer prizmáit a tárgy képeinek összehozása céljából elforgatjuk, akkor az igazító készülék szemlencséjének optikai terét megfigyelve azt fogjuk észrevenni, hogy a mikrométer prizmáinak elforgatása folytán az igazító készüléknek alsó léptéke is eltolódott. Ezen léptéknek a helyzetében változatlanul megmaradt nonius segélyével leolvasható eltolódása a mikrométer prizmáinak elforgatásával és így a megfigyelt tárgy távolságával egyenesen arányos lévén ezen eltolódása leolvasása a tárgytávolság leolvasásának ellenőrzéséül szolgál. A (10, 11) prizmáknak (7. ábra) megvilágítására a műszernek (31) védő csövében kiképezett, négyszögletes (29, 30) hasítékok (12. ábra) szolgálnak. Lehet ezen hasítékok helyett köralakú nyílásokat is kiképezni (szakadozottan föltüntetve) és ezeket lencsékkel ellátni, hogy a (10, 11) prizmákra nagyobb fénymennyiség koncentráltassék. A műszer a (31) védőcsőnek (11. ábra) belsejében akként ágyazandó, hogy a védőcsőnek rugalmas és maradandó alakváltozásai a műszer testét egyáltalán ne befolyásolják. Ezen célból a- találmány szerint a műszer törzse két-két egymással átellenes pontban van megtámasztva, melyek két, a műszer középpontjától egyenlő távolságokban fekvő függélyes átmérőben fekszenek; ezen átmérőknek a műszer középpontjától való távolsága akként szabandó meg, hogy a műszer különböző részeinek súlya az ágyazatoknak két oldalán egyenlően oszoljék meg. A megtámasztásra a (32) acélgolyók (13. ábra) szolgálnak, melyeket a műszer törzsének közbenső (34) gyűrűivel egyesített (33) acéloldatokban, valamint a (31) csőre a (36) csavarok segélyével kívülről fölerősített ellentámaszokul szolgáló (35) lemezekben kiképezett fészkek fognak közre. A (33) acéltoldatokban kiképezett -fészkeknek görbületi sugara valamivel nagyobb mint a (32) golyóké, úgy, hogy a golyók csak egy pontban érintkeznek a fészkekkel. Ezen ágyazás folytán a (31) csőnek bármily kiterjedése a műszer törzsében deformálást egyáltalán nem okoz, mivel a (32) golyók fészkeikben elmozoghatnak és így a műszer törzsével semmiféle erőhatást nem közölnek. Sőt a (31) csőnek elcsavarodása vagy kihajlása (különösen a vízszintes síkban beálló igen káros kihajlásai) sem fogják a műszer törzsét bármiképpen is befolyásolni, ami ismét csak a négy pontban való megtámasztásnak és a golyók és fészkeik közötti viszonylagos eltolódhatásnak köszönhető. SZABADALMI IGÉNY. A 49523. számú törzsszabadalomban védett távolságmérőnek további kiképzésejellemezve egy távcsöves készülék által, melynél a képeket egyenesre állító prizmacsoportnak totálisan reflektáló főprizmája az átfogó lapjával párhuzamos középsík mentén egyesített két részből áll és a szemlencse optikai terét felező válaszfalnak optikai folytatását képezi és így a szemlencse optikai terében megjelenő két képrésznek éles elkülönítését idézi elő és jellemezve egy mikrométer által, mely áll egy prizmacsoportból, melynek két szélső prizmája elmozgat-