52322. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő
- 8 -szóró képességét azoknak összecsukott helyzeténél kissé fokozza, szélső nyitott helyzetüknél pedig kissé gyöngítse. Megjegyzendő, hogy mindenkor tökéletes képek elérhetése céljából a két prizmát egymáshoz képest kissé eltérő sebességgel kell elforgatni; ezen sebességkülönbség minden készüléknél külön-külön kísérletileg állapítandó meg. Világos, hogy abban az általános esetben, melyben a két prizmának törőszögei egymástól eltérnek, a szükséges sebességkülönbség kisebb és pedig a szögkülönbségek fordított függvénye lesz; a sebességkülönbség ezen esetben is kísérletileg, minden szögkülönbségre nézve és minden műszernél külön-külön állapítandó meg. Világos, hogy ezen mikrométernél az elmozgatható prizmáknak kismértékű szétnyitásakor a fénysugár csak csekély eltérítést szenved és hogy, ha a prizmákat mindig ugyanakkora szöggel forgatjuk tovább, a további eltérítés mértéke pontos szabályossággal fokozódik, míg az eddigelé ismeretessé vált mikrométereknél az eltérítés növekedése, azonos körülmények között, állandó vagy gyakorlatilag állandó. Ha tehát a találmány szerinti szerkesztett mikrométernél azt akarjuk, hogy a fénysugár eltérítésének növekedése állandó maradjon, akkor a két prizmát kezdetben nagyobb, később pedig kisebb mértékben kell elforgatnunk, míg az eddigi mikrométereknél az elforgatás mértéke végig állandó vagy gyakorlatilag állandó. A mikrométernek összecsukott helyzete tudvalevőleg végtelen tárgytávolságnak felel meg; aszerint tehát, amint a megfigyelt tárgy távolsága kisebb és kisebb, a prizmáknak nagyobb és nagyobb elforgatást kell adni vagyis a legnagyobb tárgytávolságnak a prizmáknak legcsekélyebb elforgatása, a legkisebb tárgytávolságnak pedig a legnagyobb elforgatás felel meg. Hasonlóképpen aszerint, amint a megfigyelt tárgy távolsága kisebb és kisebb, annak képrészei tudvalevőleg mind jobban ós jobban távolódnak egymástól. i Már most eltérően az eddigi mikromé- 1 terektől, melyeknél a prizmák elmozgatásának (egyúttal tehát az azokkal összekötött léptékek eltolódásának) mértéke nagyobb távolságokban lévő tárgyak esetén, két határ között pl. 6000 méterről 5000 méterre való átmenetnél aránylag csekély, kisebb távolságban lévő tárgyak esetén azonban ugyanily távolságkülönbségnél azaz pl. 3000 méterről 2000 méterre való átmenetnél jóval nagyobb, a jelen találmány szerint szerkesztett mikrométernél a prizmáknak adandó elforgatás és ezzel együtt az azokkal kapcsolt léptékek eltolásának mértéke nagyobb tárgytávolságoknál valamivel nagyobb, közelebb és közelebb fekvő tárgyak esetén pedig, még nagyobb mértékoen, kisebb és kisebb. Míg tehát az eddigi mikrométereknél a léptékeknek rovásai a nagy távolságoknak megfelelő helyeken igen közel fekszenek egymáshoz, a kisebb és kisebbb távolságoknak megfelelő pontokon ellenben mind jobban és jobban távolodnak egymástól, addig a jelen találmány szerint szerkesztett mikrométernél a léptékek egyenletes vagy majdnem egyenletes beosztással fognak birni, mivel a képrészeknek növekedő eltorlódása compensálva van és mivel a prizmák elforgatása a kisebb tárgy távolságok közötti átmenetnél kisebb, mint a nagyobb távolságok közötti ugyanakkora átmenetnél. Bőt, minthogy a kisebb távolságoknak megfelelő rovások közötti közök csökkenése nagyobb, mint a nagyobb távolságoknak megfelelő rovásoknak egymástól való távolodása, a léptékek jóval rövidebbek és azonkívül, a már részletezett oknál fogva, világosabbak lesznek, mint az eddigi mikrométereknél. Ekként ezen léptékek könnyebb és pontosabb leolvasást tesznek lehetővé. Ezen léptékek természetesen egymással központos, szomszédos körszögmentesen készítendők. A mikrométernek egyéb szerkezeti kiképzése és annak a műszer testével való összeköttetése természetesen sokféleképpen foganatosítható és az a találmány lényegét nem érinti. Egyebekben az optikai mérőkészülék a
