52322. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő
gasztva. Világos, hogy a (6) prizmának megszakítása azon fénysugarakra nézve, melyek a (8, 9) prizmák útján ezen ezek csatlakozása felől jutnak be, akként hat, mintha áz (5) válaszfal a (6) prizmának belsejébe meg volna hosszabbítva, mivel ezen sugaraknak ahhoz, hogy a szemlencse optikai terében érvényre jussanak, igen rézsútos irányban kellene a (7) síkon áthaladniok, ami gyakorlatilag lehetetlen. Ekként az (1, 2) képek tisztasága biztosítva van és a (4, 4) képeknek megjelenése ki van küszöbölve. A találmány szerint tökéletesített mikrométer lényegileg két, azonos szárakkal bíró párhuzamos törő szögükkel egymás mellé csatlakozó prizmából áll, melyek, ha azokat egyesítjük, egy párhuzamos vagy gyakorlatilag párhuzamos lapokkal bíró egyetlen üvegtestet képeznek. A törzsszabadalom tárgyától; eltérően, melynél a mikrométer két prizmája egymáshoz képest ellenkező irányokban, de párhuzamosan és mindegyik a maga törő élén átmenő síkban azaz az áthaladó fénysugár középiránya körül forgatható el, a jelen találmány tárgyánál a mikrométer prizmái a törő élen átmenő síkra merőleges síkban azaz a törzsszabadalom mikrométer prizmáinak forgási irányára merőleges irányban ós pedig akként forgathatók el, hogy szétnyíló legyező módjára távolodnak egymástól. Ezen mikrométer a következő megismeréseken alapszik: A (P) prizmán (3. ábra) átmenő (R) fénysugár a prizmának alaplapja felé, az (Rl) helyzetbe téríttetik, ha már most a prizmát törési síkjában akár jobbra, akár balra a szakadozottan föltüntetett (p, pl) helyzetekbe forgatjuk, akkor a fénysugár az előbbinél nagyobb szögekkel, az (r, rl) helyzetekbe téríttetik el, amikor is azonban az eltérítés szöge a prizma elforgatásával nem egyenes arányban, hanem annál nagyobb mértékben növekszik, vagyis, ha a prizmát pl. egyenlő szögekkel forgatjuk tovább, akkor a további eltérítés az előbbihez képett progressive növekszik. A törési síkjában ekként elforgatható prizqaa, mely az átbocsátott fénysugarat eltéríteni képes és melyen a találmány szerint szerkesztett, az eddigiektől teljesen eltérő optikai mérőkészülék alapszik, egymagában még nem elegendő a mikrométer létesítésére és pedig nemcsak azért, mert kromatikus képeket szolgáltat, han,em főlegazért, mert a részleteket erősen torzítva, sőt esetleg egyáltalán nem adja vissza. Ezen hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy a már emiitett módon két, egymáshoz képest ellenkező irányokban elforgatható azonos prizmát rendezünk el egymás mellett (4. ábra), amikor is a torzítás kompenzálva van. Kiküszöbölendők azonban még a refrakciónak káros hatásai is, amit vagy azáltal érünk el, hogy két achromatikus prizmát használunk, vagy azáltal, hogy a két elmozgatható prizma között egy harmadik, helytálló (N) prizmát (5. ábra) rendezzük el, melyet az alábbiaknak közömbösítő prizmának fogunk nevezni. A közömbösítő prizmának vagy oly törőszöget adunk, mely az elforgatható prizmák törőszögének kétszeresével egyenlő vagy pedig azt flint- vagy crown-üvegből készítjük. A háromprizmás mikrométer a föltüntetett helyzetnél vagyis az elmozgatható prizmáknak összecsukott helyzeténél egészen akként hat, mint egy planparallel üvegtest. A mikrométer elmozgatható prizmáinak általában egymástól eltérő törőszögeket is adhatunk; ebben az esetben a közömbösítő prizmának oly törőszög adandó, mely a másik két prizma törőszögeinek összegével egyenlő. Ha mind a három prizmát ugyanoly üvegből készítenék, akkor a két elmozgatható prizmának még hatásos, szélső nyitott helyzeténél, mely az egyes prizmánál a függélyes helyzettel 40°-ot vagy közel 40°-otzár be, csekély, káros refrakció állana be. Ennek elkerülése- céljából vagy csupa achromatikus prizmát használunk vagy a közömbösítő prizmát flint- vagy crownüvegből készítjük és annak oly törőszöget adunk, hogy az az elmozgatható prizmáknak fény-