52322. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

Megjelent 1911. évi junius hó lO-én/f^ * \/"•>' p^K -MAGY. KIR % SZABADALMI HIVATAL ' SZABADALMI LEI 52322. szám. XIX/o. OSZTÁLY. Távolságmérő. COLCI VIRGILIO GÉPSZERKESZTŐ ÉS BARDELLI FELICE KERESKEDŐ TORINOBAN. Pótszabadalom a 49523. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1910 március hó 5-ike. A jelen találmány tárgya a 49523. sz. törzsszabadalomban védett távolságmérőnek egy további kiképzése, mely a távcsöves készülékre, a mikrométerre, az igazítókészülékre és az ágyazószerkezetre vonatkozik és mely a mellékelt rajzban egy foganatosítási alakjában ván föltüntetve. Az 1. ábra a távolságmérő szemlencséjének optikai terét láttatja. A 2. ábra a képet egyenesre állító prizmákból és az igazítókészüléknek prizmáiból a ^ találmány szerint egyesített központi optikai szerkezetet tünteti föl távlati ábrázolásban. A 3. ábra egy, törési síkjában elforgatott prizmának hatását szemléleti mindkét irányú elforgatásnál. A 4. és 5. ábrák a találmány szerint szerkesztett két- ill. háromprizmás mikrométernek optikai részét láttatják harántmetszetben. A 6. ábra a távcsöves és az igazítókészüléknek vázlatos oldalnézete. A 7. ábra a távolságmérőnek hosszmetszete. A 8. ábra a tárgylencsék egyik prizmájának végnózete. A 9. és 10. ábrák az igazítókészülék szemlencséjének optikai terét láttatják a készüléknek két különböző helyzeténél. A 11. ábrában a távolságmérő oldalnézetben és a védőtok hosszmetszetben van föltüntetve. A 12. ábra az egész készülék hátsó oldalának nézete. A 13. ábra a készülék egy részének metszete a 11. ábrának 13—13 vonala szerint. A távcsöves készüléket illetőleg a gyakorlat azt mutatta, hogy a törzsszabadadalomban leírt módon a szemlencse optikai tengelyén átfektetett és a (6) prizmának (2. ábra) szabad kibocsátó fölületét felező álas zfal alkalmazása ellenére az (1, 2) képrészek egyszersmind a (3, 4) helyeken is (1. ábra), homályosabban reprodukálódnak, minek folytán a reudes távolságokban ' fekvő tárgyak képei nem jelennek meg tisztán. Ezen hátrány kiküszöbölése céljából a találmány szerint a képrészeket egyenesre állító . prizmák közül a (6) prizma (2. ábra) egy, az (5) válaszfalnak és ezen prizma fölső befogó lapjának metszési vonalán átmenő, a prizmának kibocsátó lapjával párhuzamos (7) sík mentén két részre I van osztva és ezen két részből összera-